Több mint szembetűnő az EU-s folyamatokban az a törekvés, ahogy Magyarország orosz és kínai érdeket véd. Ezzel párhuzamosan pedig időnként nemet mond a kormány az uniós értékek védelmére, képviseletére. Az aprónak tűnő lépések azonban a geopolitikai játszma fontos építőelemei.
Oroszország, Kína: mellette.
Gender-ügy, migránsok, azonos neműek jogai, integráció: ellene.
A fenti két csoportosítás tartalmazza a magyar EU-politika legfontosabb elemeit, immáron nem egy-két példával, hanem évek kitartó megfigyelésével alátámaszthatóan. Magyarország a nem döntő fontosságú ügyeknél, jelzésértékűen, rendre az oroszok és a kínaiak mellé áll. Azért kell így fogalmazni, mert amikor például szankciókról kell dönteni, akkor megérkezik a magyar igen szavazat. De abban is biztosak lehetünk, hogy utána a hivatalos kommentár az lesz a kormány részéről, hogy ezeknek a szankcióknak semmi értelme, a szankciók még sosem oldottak meg semmit és csak arra valók, hogy rosszabbak legyenek a kapcsolatok. Nyugodtan értelmezhetjük ezeket a mondatokat egyfajta magyarázkodásként Peking és Moszkva felé, hogy „látjátok, kényszerből megszavaztuk, de mi sem értünk egyet saját magunkkal”. Abban pedig biztosak lehetnek Budapesten, hogy a megalázkodás elnyeri méltó jutalmát.
- Erősödnek azok a törekvések, miszerint el kellene felejteni, hogy külpolitikai kérdésekben csak egyhangúsággal hozhat döntést az EU
- A kínai állam gyakorlatilag korlátlan anyagi támogatását élvezve fel akarják vásárolni a tőkehiányban szenvedő európai vállalatokat
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
