Mikor és hogyan kellett volna kiválnia Magyarországnak a második világháborúból?

Ezelőtt nyolcvan évvel vette át a magyar megbízott az angoloktól az előzetes fegyverszüneti feltételeket. Az évforduló apropóján igyekeztünk körüljárni a kérdést.

Molotov úr közölte velem, hogy a szovjet kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy őfelsége követe meghallgassa, mi mondanivalója van Veress úrnak – üzente a londoni külügyminisztériumba a moszkvai brit követ, Sir Archibald Clark Kerr 1943. szeptember elején. Néhány nappal később Dietrich von Jagow, a budapesti német követ azt jelentette haza a Wilhelmstrasséra, hogy „Magyarország de facto nem tekinti magát Angliával és Amerikával hadban állónak. […] Általánosan ismert tény, hogy a magyar kormány a háború befejezését kívánja…” Ezt persze már jól tudták a berlini illetékesek, akik ezekben a napokban éppen Magyarország megszállásának hadműveleti tervén dolgoztak.

Az első számjeltáviratban említett fiatalember, Veress László külügyminisztériumi segédtitkár 1943. szeptember 9-éről 10-ére virradóra Isztambul közelében, egy, a Márvány-tengeren állomásozó hajón vette át a britektől az előzetes fegyverszüneti feltételeket. Veress a szöveget bemagolta, azután megsemmisítette, majd visszatért Pestre. Ekkor már egy napja nyilvánosságra hozták a szövetségesek és az olaszok közötti fegyverszüneti szerződést.

• Mit akartak a szövetségesek és mit nem?
• Mik voltak a magyar remények?
• Kiprovokált megszállás?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!