HIRDETÉS
HIRDETÉS

A nagy klímahanta

Szerző: | 2020. február 27., 18:02 | Publicisztika

Budapest, 2020. február 16. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Orbán Viktor felvette újonnan beszerzett zöld gúnyáját és évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet hirdetett meg, sőt egyenesen a föld (nem Föld) megmentéséről beszélt. A kormányzati kommunikáció azonnal az új irányba fordult, abbamaradt a gyorsuló klímaváltozás miatt aggódók gúnyos ekézése, a görögdinnye, a zöld veszedelem, vagy Soros emlegetése. Az egyik kormányközeli lap egyenesen arról írt, hogy megzavarodtak a klímahisztériázók, mert a kormány akcióterve meglepte az ellenzéki megmondóembereket.

Pedig dehogy, sőt azonnal számtalan jogos bírálat érte a szónoklat pontjait. A Zöldek társelnöke, Schmuck Erzsébet még „zöldre festésnek” is kevésnek tartja a tízévnyi károkozás után bejelentett klímavédelmi akciótervet. A kormányfő által bejelentett elképzelés valójában egy ígérethalmaz, szinte minden mondatában található pontatlanság, csúsztatás, félremagyarázás, hibás következtetés.

A klímaválság nem új keletű ügy, ezzel a magyarok is tisztában vannak – vezette be a miniszterelnök klímaügyi mondandóját. Igen, a magyar klímakutatók, a meteorológusok, számos terület szakértői, a környezetvédő mozgalom, a magyar lakosság többsége tisztában van a gyorsuló éghajlatváltozás veszélyeivel, akik viszont nem látták, azok a most megvilágosodott kormánypolitikusok, a holdudvar, a fanatikus Orbán-hívők és a megmondóemberek.

Orbán: Soros háromszor próbálta kifosztani Magyarországot | Magyar Hang

Aztán arról szólt a beszéd, hogy végre Brüsszelben is egyezségre jutottak a 2050-re tervezett széndioxid-mentes európai gazdaság ügyében, de arról nem hallottunk, hogy éppen az Orbán kormány vétózta meg ezt a tervet és pénzügyi előnyök kicsikarására használta a hozzájárulását. A klímaügy politikai divattá vált – folytatódott az érvelés – de nem pont a kormány tette ezt a tudományos, szakmai és társadalmi ügyet a politika céltáblájává? Csak akkor váltottak, 180 fokot fordulva, amikor a gyorsuló éghajlatváltozás tagadása tarthatatlanná vált, akkor jött a teremtésvédelem, meg, hogy mi vagyunk az igazi klímabajnokok.

Az évértékelőben elhangzott felsorolás egyelőre nem jogszabályokba foglalt, végrehajtási rendeletekkel megtámasztott, műszakilag és pénzügyileg megalapozott cselekvési program, és nem kompenzálja a tíz év alatt elhalasztott klímavédelmi lehetőségeket. Csak néhány példa: a lakossági házszigetelésre és fűtéskorszerűsítésre szánt 90 milliárdos uniós támogatást középületek korszerűsítésére irányították át, a csok lakásépítési program támogatásához nem írtak elő energetikai követelményeket, a rezsicsökkentés hamis mítoszával pedig éppen az energiapazarlást segítették elő. A szélerőművek telepítését törvényileg ellehetetlenítették, megadóztatták a napelemeket, támogatták a szennyező, lignites fűtésű mátrai erőmű további működését, megújuló energiaként a fatüzelési adatokat használták a statisztikákban. Az erőművekbe tolt fagerendák miatt erdőirtások történtek, az építkezések miatt a településeken országszerte indokolatlan fakivágások voltak.

Az akcióprogram részeként az illegális szemétlerakók felszámolását, az egyszer használatos műanyagok betiltását és a folyók műanyag szennyezésének felszámolását emlegette a miniszterelnök. Ezek dicséretes, de nem klímavédelmi, hanem környezetvédelmi lépések, ehhez szükséges az illegális lerakók felméréséhez, felszámolásához, az ellenőrzéshez szükséges szakembergárda és pénzügyi forrás, és akkor nem a civileknek kellene évente megtisztítani a Tiszát. Azért az is kérdés, hogy hol voltak a környezetvédelmi, ma már a kormányhivatalok alá gyúrt hatóságok, amikor ezek a szeméttelepek keletkeztek? Az akciótervben szerepel az elektromos autók és buszok használatának növelése, de ez csak akkor járul hozzá a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez, ha a felhasznált áram nem fosszilis fűtőanyaggal működő erőműből származik. Az atomáram sem megoldás, az atomerőmű építése alatt, és működése után bőven kibocsátja azt a széndioxid mennyiséget, amit a működés alatt megtakarít, mindezt rendkívül drágán, környezeti, egészségügyi és biztonsági kockázattal. És hol van a pénzügyi fedezete annak, hogy 2022-től csak elektromos buszok közlekedhetnek a városokban? Eddig a napenergia használata sem volt kívánatos, de most, hogy a hazai nagytőkések ebben is nyereséget szimatolnak, megindult a naperőmű telepítési láz, de ez csak akkor jó irány, ha nem termőföldre, hanem felhagyott ipari területekre, rozsdaövezetbe telepítik a naptáblákat. A jó termőföld a jövő nemzedékek túlélése miatt túl fontos ahhoz, hogy energiatermelésre használjuk.

Orbán Viktor a klímaváltozást nem tudja megvenni, mint a Mátrai Erőművet | Magyar Hang

Minden újszülött után tíz fát ültetünk, ez évente egymillió fát jelent – lengette be a miniszterelnök, és egyúttal az erdőterületek növekedését jósolta meg. Már az induló számítással is baj van, hiszen messze nem születik évi százezer gyermek, még kilencvenezer sem. Az erdőtelepítésnek szigorú szabályai vannak, hozzáértő erdészek és gondos tervezés szükséges hozzá, valamint minimális területméret, a földtani és vízrajzi adottságoknak megfelelő fafajok, a csemeték gondozása, és így tovább. A klímavédelmi akciótervben az is szerepel, hogy a kormány a multinacionális cégeknek környezetbarát technológiák alkalmazását írja elő, de vajon eddig miért nem tették ezt meg? A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis és középvállalatok megújuló energiatermelését, ez valóban jó és szükséges lépés. Ami pedig a klímavédelem támogatására tervezett zöld államkötvényt illeti, csak remélni lehet, hogy ez a konstrukció nem hasonlít a letelepedési kötvényhez, mert akkor abból is csak a közvetítőknek lesz haszna.

A beszédben valamilyen formában többször is visszatér az, hogy ideje beszéd helyett cselekedni, de ez magára a kormányra is igaz. Egy dátumról érdemes beszélni, a miniszterelnök azt ígérte, hogy a Magyarországon előállított energia 90 százalékban széndioxid-mentes (sic) lesz, és „hiszünk abban, hogy 2030-ban ez még rajtunk lesz számon kérhető”. Egyszóval, kedves állampolgár vésd az agyadba, hogy akkor még mi leszünk hatalmon. A klímaválság elleni tényleges cselekvések számon kérésével bizonyára sokan egyetértenek, de egy jóval korábbi időpontot határoznának meg.

Címkék: évértékelő, klímavédelem, környezetvédelem, Orbán Viktor


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest