A Megoldás Mozgalom legnagyobb defektje ironikus módon abban áll, hogy a jelenlévő szociális, kulturális, gazdasági problémákra valójában nem kínál érdemi, széleskörű megoldásokat. A Legnagyobb Vállalkozás, a Gattyán György által 2021 végén meghirdetett tudásközpont mára mozgalommá és politikai párttá nőtte ki magát. Ez a végkifejlet nem okozhatott senkinek meglepetést, már a bejelentéskor sejthető volt, hogy Gattyán a politika felé fordul majd, erre több utalást is tett a Friderikusz Podcast vendégeként. Ahhoz viszont nem kaptunk további segítséget, hogy megfejthessük Gattyán valódi célját, vagy hogy mit jelent pontosan a kampánya hívószavaként használt „digitalizáció”.
Ezekre a kérdésekre azóta kénytelen volt valamilyen válaszokkal szolgálni, hiszen a már pártként bejegyzett Megoldás Mozgalom elnökeként a közélettel foglalkozó hazai médiumok határozott igényüket fejezték ki erre vonatkozóan. De, ahogy arra számítani lehetett, a Megoldás Mozgalom elnökségével készített interjúkból szinte lehetetlen volt kihámozni bármilyen érdemi politikai meggyőződést és ambíciót.
Annyi a digitalizációról kiderült, hogy elsősorban a magyar közigazgatás adminisztrációs defektjeit hivatott korrigálni, illetve, hogy 14 éves kortól alanyi jogon számítógép járna minden gyereknek. Ezekkel a fájdalmasan silány demagógiájukon túl két probléma van: az előbbi nem egy nagy nóvum, már jelenleg is dolgoznak a közigazgatás adminisztrációjának megkönnyítésén a digitalizációt segítségül hívva, az utóbbi pedig nagy kérdés, hogyan javíthatna érdemben egy, a szegénység szociális, pszichés és kulturális béklyóit egyaránt magán hordó gyerek életminőségén.
Egy nem sorsdöntő választás
Amikor Magyarország politikai sorsa valóban eldőlt, az az előző, 2018-as választás volt. Mindaz, ami ezen a télies tavaszi vasárnapon történt, logikusan következik az akkor született kétharmadból.
Az elnökségi tagok interjúiról leginkább az a benyomása az embernek, mintha kétes MLM ügynökök próbálnának cinkosan összekacsintva meggyőzni a termékük kiválóságáról, life coachoktól ellesett, egymondatos életbölcsességeket puffogtatva. A céges világból hozott jófejkedő smúzolás amellett, hogy súlyosan kellemetlen, abban is csúfosan leszerepel, amire hivatott: hogy elkendőzze a semmitmondást.
Az MLM-es hasonlóság egyébként nem csak egy frappáns analógia. A Megoldás Mozgalom applikációja, ami a Google Play népszerűségi listáján több héten keresztül megelőzte az Instagramot is, mindenki számára elérhető, de kizárólag meghívásos alapon működik: két ismerősünket kell beszervezni a MEMO közösségébe, ahol aztán E-Forintokat gyűjthetünk, illetve részt vehetünk nyereményjátékokon. A sok móka mellett viszont érdemes nem elfelejtenünk feltenni a kérdést: képes-e ez a módszer valóban hálózatba szervezni közügyekért felelősséget érző, politikailag aktív állampolgárok tömegét? Természetesen nem. Ennek eléréséhez azért többre lenne szükség, mint az új Apple Watch vagy Xbox megszerzésének magasztos ígérete.
A szépen becsomagolt, fedezet nélküli nagyotmondások és a kétes hálózatépítés mellett bőven akad még érdekesség a Megoldás Mozgalommal kapcsolatban.
Mindjárt ide is lehet citálni például olyan kérdéseket, hogy a kormányváltást szorgalmazó párt miért nem mérette meg magát az ellenzéki előválasztáson, illetve miért az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy elindul április 3-án. Ilyen gyorsan ugyanis szinte lehetetlen egy értelmezhető programot összekaparni még egy olyan kiapadhatatlannak tűnő tőkeerővel rendelkező vállalkozónak is, mint Gattyán György. Ezt pedig a valóság is szépen példázta.
Mindezek tetejében a választások előtt néhány nappal Budapest-szerte megszervezett flashmobjuknak sem volt egyértelmű fogadtatása. A nagy pénzrablástól ihletett Dali-maszkos performanszukhoz a világszerte baloldali mozgalmakhoz kötődő Ciao Bella partizándalt vették kölcsön teljesen szervetlenül, amihez egy magyarított szöveg is készült, olyan mélységű sorokkal, mint „...Ciao Bella Ciao Bella Ciao Ciao / magyarnak lenni, / itt megszületni, / igazi érzés, / nagyon jó”. A flashmobban résztvevő aktivisták nagy részéről közben kiderült, hogy leginkább a kétezer forintos órabér miatt vállalták a részvételt. Néhányuk még azzal sem volt tisztában, hogy mi az a Megoldás Mozgalom.
Elérkezett tehát az idő, hogy Gattyán György eldöntse, az országgyűlési választáson 1 százalékot szerzett pártjának milyen utat jelöl ki a jövőben, és mennyire veszi komolyan azt a közéleti szerepet, amire bejelentkezett. A Megoldás Mozgalomnak bizalmat szavazott választók pedig reménykedhetnek, hogy az elnök jobbító szándékú elhivatása a politikai pálya iránt kitart majd akkor is, mikor az sem a személyes brandjének, sem a vagyoni helyzetének nem lesz jövedelmező.
Mindenesetre azt ígérik, folytatják.
A Magyar Hangon megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
