Népszuverenitást most!

Népszuverenitást most!

Jámbor András (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kevés árulkodóbb választ kaptam az elmúlt másfél éves képviselői munkám alatt, mint legutóbbi népszuverenitásról szóló felszólalásomra Dömötör Csaba államtitkártól. Az államtitkár szerint keverem a nemzeti szuverenitást a népszuverenitással. Szerintem ilyen nincs. Szuverenitás egy van, erről maga a Fidesz által írt alkotmány rendelkezik, ez a népszuverenitás. A képviselők, a kormány és az állami intézmények hatalma a néptől származik, már ha valaki komolyan veszi a demokráciát. Ennek megfelelően én is annak a 21 462 józsef- és ferencvárosi választónak a képviseletében és szolgálatában dolgozhatok az Országgyűlésben, akik szavazatukkal támogatták a győzelmemet. A kérdés: mire gondolt Dömötör államtitkár, és mire gondol a Fidesz, amikor szuverenitásról beszél, és mit akar megvédeni, ha a népszuverenitást ilyen könnyen lesöpri az asztalról?

Én például akkor tudnék egy szuverenitást „védelmező” javaslatot támogatni, ha az valóban a népszuverenitást védené, hiszen mind látjuk, hogy a rendszerváltás óta a tőke, a médiahatalom vagy éppen az alvilág miként szól bele választásokba, a törvénykezésbe, a nép akaratába, akadályozva ezzel a hatalomról való demokratikus döntéshozást. Azonban a néphatalmat befolyásoló erők közül most a Fidesz kiemel csupán egyet, a külföldi forrásokat, és kivételként felmutatja, hogy ő bizony megvédi a szuverenitást. Árulkodó, hogy a nemzeti és nem a népszuverenitást. Ugyanis a népszuverenitás megsértésére számos példa volt a Fidesz gyakorlatában: a Fidesz Soros György általi támogatásától kezdve a kormányfőt megreptető, a külügyminisztert megjachtoztató, ezért cserébe közbeszerzések garmadáját nyerő nagyvállalkozókon át a Megafonba berakott milliárdokig.

Vagy vegyük példaként a végrehajtást! A végrehajtást 1994-ben privatizálták, többek között a Fidesz szavazataival. A végrehajtói karba kezdettől fogva beépültek politikai érdekek, illetve az itt megszerzett kapcsolati és anyagi tőkét arra használták, hogy ezzel a törvénykezést befolyásolják. Velük szemben a társadalom legrosszabb helyzetben lévő, legkevesebb pénzbeli, kapcsolati, média-, jogi és politikai tőkéjével rendelkező csoportja állt. Így jutottunk el a devizahitel-válsághoz, amelyben a végrehajtók egy része, visszaélve a szabályokkal, sokszor törvénytelenül lecsapott a devizahitelesek vagyonára, kihasználva az akkor már élő profitszerzést segítő végrehajtási törvényt. Nemcsak hogy családok mentek tönkre, de egyes végrehajtói csoportok olyan brutálisan megerősödtek, hogy az Igazságügyi Minisztérium dolgozóinak tanúvallomása szerint a végrehajtói maffia perének két vádlottja diktálta le a 2022-ben hatályba lépő legújabb végrehajtási törvényt. Olyan is lett. Már nem az adósságbehajtást, majd a hitelesek életének újrakezdését támogatja, hanem csak és kizárólag a maffia profitérdekeit.

Szerintem ez jobban sérti a magyar nép szuverenitását, mint bármi más. A hazánknak kevés dologtól lesz rosszabb, mint attól, ha a 483 ezer végrehajtás alatt álló ember közül sokan elveszítik a lakhatásukat, mások pedig tönkre mennek a fizetésük jó részét levonó, adósságrendezésnek hazudott adósság-rabszolgaságban.

A Szikra Mozgalommal az elmúlt hónapokban élőlánccal álltunk olyan kilakoltatások útjába, amelyek egy gondoskodó, a népét igazán biztonságban tudni akaró államban el sem kellett volna jutniuk a végrehajtási fázisba. Pontosan azért kell ezt tennünk, mert a nép hiába adta át hatalmát a képviselőinek, azok nem teremtik meg azt a biztonságot, hogy egy tőkecsoport, esetünkben a végrehajtók visszaélései esetén megvédjék a népet, vagy azt a biztonságot, hogy egy rossz pénzügyi döntés vagy egy családi tragédia után valaki ne kerüljön az utcára.

A népszuverenitást helyre kell állítani. Ide tartozhat akár a külföldi pénzek kampányokra való felhasználásának szigorítása is. De bele kell tartoznia a tőkecsoportok politikai beavatkozásának mindennemű elutasítása is. Ezért kaptuk a hatalmunkat.

Már előválasztási jelöltként is ezen a hatalomkorlátozáson dolgoztam, ezért kezdtünk bele a Szikrával a kampányba, hogy József- és Ferencváros képviseletét először visszaszerezzük a helyiek számára a Fidesz-elittől, majd pedig a politika és a gazdaság minél több területén növeljük a demokráciát. Programomban szerepelt, hogy az szja 1 százalék mintájára az államnak lehetőséget kéne adnia, hogy a lakosság támogassa a dolgozói tulajdonban lévő médiatermékeket, ezáltal támogatva a valódi független sajtót. De tudnék támogatni egy olyan kampányfinanszírozási javaslatot is, amely minden – nem a jelölő szervezetek által indított – hirdetést tilt kampányidőszakban, amely megemeli a pártok és jelöltek támogatását, de cserébe totálisan nyílt kampányelszámolásra kényszeríti a politikusokat.

A képviselet válságára a megoldás biztosan nem a szuverenitásvédelemnek hazudott egyoldalú hatalmi visszaélés, hanem a tőkeérdek visszaszorítása, a lobbi korlátozása, illetve a politikai egyenlőtlenségek csökkentése, nem csupán a választási jogrendszerben, a törvénykezésben, hanem a média-, a kapcsolati és a gazdasági tőke terén is.

A szerző a Párbeszéd országgyűlési képviselője

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/47. számában jelent meg november 24-én.