Hiába járunk még csak januárban, nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy máris megvan az év legfontosabb orvostudományi híre.
Amerikában az agárversenyekre szaporított kutyákat esztelenül féreghajtókkal kezelik, és ennek eredményeképpen mára olyan emberre is veszélyes kampósférgek jöttek létre, amelyekkel nem igazán lehet mit kezdeni.
Ahol magasabb a 2,5 mikron szemcseméretű szálló por koncentrációja a levegőben, ott gyakoribb a mindenféle antibiotikumnak ellenálló baktériumok okozta fertőzés. Ez már most is félmillió embert öl meg évente.
Egy csaknem 20 év adatait felölelő, több mint száz országot lefedő vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy ahogy világszerte erősödött a légszennyezettség, azzal egy időben fokozódott az antibiotikum-rezisztencia is.
Egy ma már a haszonállatokban betiltott antibiotikum olyan gének elterjedését eredményezte a kórokozó baktériumokban, amelyek akár az emberi veleszületett immunrendszer védelmét is hatástalaníthatják.
Ezt a helyzetet nem a covid idézte elő, de nagyban súlyosbította.
E heti tudományos lapszemlénk: nitrátszint-mérés valós időben; életmentő szemléletváltás az antibiotikum kúrákban; visszakövették a herpeszvírus elterjedését.
Világszerte már most is 700 ezren halnak meg évente hasonló fertőzések következtében.