Az elkövetkező évtizedek legnagyobb globális közegészségügyi veszélyforrását nem a covidhoz hasonló világjárványok jelentik majd, hanem a világszerte terjedő, gyakorlatilag minden antibiotikumra rezisztens baktériumok. Ezek azzal fenyegetnek, hogy visszataszítanak bennünket az antibiotikumok előtti korba, amiről azt hittük, hogy már száz éve végérvényesen véget ért. Ha az antibiotikumaink hatástalanná válnának a baktériumokkal szemben, akkor újra milliók halhatnának bele a legkisebb fertőzésekbe is.
Egy kínai és brit kutatók által végzett globális felmérésben erős kapcsolatot találtak a 2,5 mikron szemcseméretű szálló por koncentrációja (PM2.5), illetve az adott térségre jellemző antibiotikumrezisztencia között. A vizsgálathoz 116 országból, a 2000-2018 közötti időszakból származó adatokat használtak fel. Az eredmények szerit a légszennyezettség és a rezisztencia közötti összefüggés mindenhol tapasztalható a világon.
Bár az antibiotikumrezisztencia nem olyan látványos, mint egy világjárvány, az áldozatainak száma már most is összemérhető a pandémiákkal. A becslések szerint évente 1,3 millió ember hal meg multirezisztens (sok vagy akár az összes antibiotikumnak ellenálló) baktériumok okozta fertőzések következtében. Az ellenálló baktériumok terjedéséért legfőképpen az antibiotikumok indokolatlan és meggondolatlanul túlzott használata a felelős. Ha túl gyakran vagy nem szakszerűen alkalmazzák az antibiotikumokat, az alkalmat teremt a baktériumoknak, hogy a rezisztens változataik szelektálódjanak ki, amelyek már nem fognak elpusztulni ugyanattól az antibiotikumtól.
Ezt a hatást erősíti fel a szálló por okozta légszennyezés. Az egyelőre nem világos, hogy miért, vagyis hogy a por és az antibiotikumokra rezisztens baktériumok betegségokozása hogyan függ össze, és ezt ez a kutatás nem is vizsgálta. Korábbi adatokból sejthető, hogy a porszemcséken utazhatnak ezek az ellenálló baktériumok, amelyek így könnyebben terjednek, találkoznak egymással, így tovább mutálódhatnak a génjeik, illetve a belélegzett levegőben lévő porral könnyebben bekerülhetnek az emberek szervezetébe.
A légszennyezés antibiotikumrezisztencia nélkül is a legnagyobb, emberre leselkedő közegészségügyi veszély, hiszen a levegőben lévő legkülönfélébb szennyeződéseket gyakorlatilag az összes krónikus betegséggel összefüggésbe hozták már, a szívbetegségtől kezdve az autoimmun betegségeken és az asztmán keresztül a rákig. A légszennyezettség mértéke jelentősen növeli a korai halál kockázatát. A szennyezőanyagok közül is a 2,5 mikron (0,0025 mm) szemcseméretű – tehát hihetetlenül finom partikulumokból álló – port tartják manapság a legveszélyesebbnek.
A kutatás eredményeiből következik, hogy a légszennyezés csökkentése elméletben nemcsak a rossz levegő okozta „klasszikus” (főként légzőszervi) betegségek gyakoriságát csökkentené, de akadályozná az antibiotikumrezisztencia terjedését is. A kutatásban használt modellek szerint a légszennyezés okozta antibiotikumrezisztencia már 2018-ban is 480 ezer ember korai haláláért volt felelős.
