A döntést Emmanuel Macron a NATO-csúcstalálkozó első napján jelentette be.
Miután Erdogan visszavonta a vétóját, szó sincs már sértésekről és ellenkező Fidesz-frakcióról.
Már csak a magyar kormány igenje hiányzik.
Jövő héten a szövetség csúcstalálkozóján dől el, hogy az ukránok csatlakozhatnak-e.
A románok fontosnak tartják, hogy Vilniusban további döntések szülessenek a NATO keleti szárnya védelmének és a szövetség elrettentő képességének növelése érdekében.
Biden és von der Leyen között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki.
Megtiszteltetésnek tartja a döntést.
A skandináv ország közel egy éve kérte a szövetségbe való felvételét, amihez Magyarország és Törökország egyelőre nem járult hozzá.
A világ ismét két blokkra látszik szétválni, és kérdés, hogy Magyarország hová fog állni: a nyugati szövetségesei oldalára, vagy egy szakítás után az eurázsiai blokk felé mozdul. Jeszenszky Gézát és Balázs Pétert kérdeztük az Orbán-kormány mozgatórugóiról.
A főtitkár szerint arra összpontosítanak, hogy „Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül”.
Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a zárószavazás.
Ezzel egy időben közben a pristinai hatóságok őrizetbe vettek szerbeket, így a feszültség nem valószínű, hogy csökken.
Egyáltalán nem értem azokat, akik azt mondják, hogy az ukránok mindenféle ellenállás nélkül adják oda a területeiket egy másik országnak – mondta az Új Szónak adott interjújában Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke.
A katonák a NATO nemzetközi békefenntartó missziójában, a KFOR-ban vesznek részt.
A vezérkari főnök szerint a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy „nagy intenzitású konfliktusra” egy technológiailag nagyon fejlett ellenféllel, Oroszországgal.