A zöld környezet lassítja az öregedést

A zöld környezet lassítja az öregedést

Idős emberek a parkban (Fotó: Heart Matters)

Fotó: Drazen Zigic

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Számos kutatás kimutatta már, hogy a zöld környezetnek számos egészségi jótéteménye van, többek között alacsonyabb stresszszintet biztosít, és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága azon emberek körében, akik erdők, parkok közelében élnek. Most az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói felfedezték, hogy a zöld környezetben élő emberek sejtjei lassabban öregszenek. A sejtek öregedését a kromoszómák végein elhelyezkedő DNS-szekvenciák, a telomérák hosszával mérik. Minden sejtosztódáskor rövidülnek a telomérák, és amikor teljesen elfogynak, akkor már a fehérjéket kódoló, tehát funkcionális génszakaszok sérülnek. Tehát minél hosszabb egy sejt telomérája, annál fiatalabbnak tekinthető.

A kutatásban úgy találták, hogy a zöld környezetben élő emberek telomérái átlagosan hosszabbak, mint az azonos életkorú, növényzettel kevésbé borított helyen lakó embereké. A korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy a több testmozgás, egészségesebb táplálkozás és az alacsonyabb stressz összefügg a lassabb telomérarövidüléssel, vagyis az öregedéssel.

A mostani eredményt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a zöld környezet egészségesebb életmódra sarkallja az embert. A parkok mellett lakók gyakrabban végeznek testmozgást, és aktívabban vesznek részt a közösségi tevékenységekben, illetve a növények közelsége miatt a stresszeltségük is csökkenhet. Emellett a zöld környezetben alacsonyabb a légszennyezettség, és az átlaghőmérséklet is alacsonyabb, hiszen a növények párologtatása csökkenti a hőmérsékletet. Mindezen körülmények pozitív hatást gyakorolhatnak az egészségre, és ezen keresztül a telomérák hosszára is.

A vizsgálathoz az amerikai közegészségügyi hivatal (a CDC) adatbázisát használták, ebből választottak ki 7800 embert, akiknek rendelkezésre állt a kórtörténetük, végeztek DNS-elemzést náluk, így ismert volt a telomérahosszúságuk, és a lakhelyük is azonosítható volt. Ebből tudtak korrelációt számolni a sejtek öregsége és a a közeli zöld területek aránya között. Az eredmények szerint ha 5 százalékkal növekedett a zöld területek aránya a környezetben, azzal 1 százalékkal lassult a telomérák rövidülése.