Pingvinmúmiák tucatjai kerültek elő az Antarktiszon. Háromezer év után visszatelepítik a tasman ördögöt a szárazföldi Ausztráliába. E heti tudományos lapszemle.
Tudomány
Persze csak akkor igaz ez, ha maszkot viselünk.
A lázmérés, a plexifalak, és a magasnyomású fertőtlenítők látványosak ugyan, de szakértők szerint alig érnek valamit a vírus ellen. Szerencsére vannak hatékony megoldások is.
Újabb remény megy a levesbe. A WHO egyik gyógyszertesztje sem hozott pozitív eredményt.
Jó eséllyel 2020 lesz az eddig mért három legmelegebb év egyike.
A BME és a honvédség kutatói együtt fognak autonóm irányítású katonai drónokat és off-road járműveket fejleszteni.
A kézzel nevelt és intenzíven szocializált felnőtt farkasok képesek a gondozójukkal egyéni kapcsolat létrehozására.
Nem kizárt, hogy másodszor súlyosabb lefolyású lesz a betegség.
Rájöttek, miként képes védekezni a maláriát okozó egyik parazita. Komoly eredményt értek el az űrben megfigyelhető sugárkitörések, sugárzási események tanulmányozásában. E heti tudományos lapszemle.
Szinte kiapadhatatlan leletforrás Egyiptom, ami azt is jelzi, micsoda erőforrásai lehettek az ókori Nílus-menti civilizációnak. Rég bukkantak ilyen jelentős anyagra, mint most.
Szerintük azzal inkább kitolták a járványt, és jobban kellene a sérülékenyebb csoportokra koncentrálni.
A vírus egyes szervekben hosszú ideig ott rejtőzhet, cukorbetegséget, véralvadási gondokat okozhat, de akár az agyat is megtámadhatja.
Egy tanulmány szerint a brit fertőzöttek több mint 80 százaléka nem mutatta a Covid-19 betegség fő tüneteit.
A nagy eséllyel olajtermékektől származó durva vízszennyezés a tengeri élővilág 95 százalékát kipusztította.
Ma már egyértelmű, hogy rendkívül gyakran hagy maga után a vírus olyan – rendszerint a szívet érintő – komplikációkat, amelyek előbb-utóbb halálossá válhatnak.