Nemcsak a korrupció brutális mérete sújtja az országot, de az ebből előálló államadósság brutális szintje is – nyitotta csütörtöki sajtótájékoztatóját a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki összefogás három politikusa azért állt ki, hogy az államadósság növekedéséről beszéljenek. A Jobbik parlamenti képviselője szerint az államadósság kamatterhei is brutális méreteket öltenek, „csecsemőtől az aggastyánig csak a kamatokra 140 ezer forintot költ minden magyar évente.” Hozzátette, évente ezermilliárdos nagyságrenddel fojtogatja ez mindig a költségvetést, évi három bérlakás-program ára kijönne csak a kamatok törlesztéséből.
Z. Kárpát szerint a magyar átlagbérek már a második legalacsonyabbak Európában, a korrupció mértéke viszont az első vagy második helyen áll. Ha hatalomra kerülnek, a korrupciós felárat érdemi módon csökkentenék, megtisztítanák a közbeszerzések piacát, a versenyfelügyeletet pedig átalakítanák.
Vajda Zoltán arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az infláció is sosem látott méreteket ölt, és bár hónapok óta azt halljuk, most jön a csúcs, de hiába. Pénteken derülnek ki a friss adatok, Vajda pedig drámaian magas inflációra számít. Úgy látja, a jegybanknak már nem hisz a nemzetközi piac, közben pedig az MNB veszteséges is lett. Ráadásul szerinte osztogat is a kormány, ami – tette hozzá – nem baj, de „mindenki úgy tekintsen ezekre a pénzekre, hogy ha a kormány marad, magas THM-mel háromszorosan kell majd visszafizetni." Kormányra kerülve visszaszereznék a nemzetközi piacok bizalmát – mondta.
Horváth Jácint képviselőjelölt pedig azt fejtegette, hogy a korrupcióval szerzett vagyonokkal valamit kezdeni kell. Szerinte amiről be tudják ezt bizonyítani, azt le kell foglalni, visszaadni a köznek. A forrásokat a kkv-knek kell adni, nem az oligarcháknak, „Garancsiknak, Tiborczoknak, Mészárosoknak, akik gazdasági mélyállamot építettek Magyarországon.”
Az államadósság növekvő mértéke erősen összefügg a járvány miatti intézkedésekkel, így a korlátozások hatását enyhítő lépésekkel. Az infláció növekvő mértékében pedig szintén jelentős szerepük van a járvány hatásainak, így az ellátási láncok összeomlásának. Miközben az Orbán-kormány 2010-től kezdve célul tűzte ki az államadósság csökkentését, a folyamatot a 2020 elején indult járvány megtörte, azóta válságmenedzselésre kellett fordítani jelentősebb összegeket.
