Ronald Reagan korábbi amerikai elnök szerint a legrémisztőbb mondatok egyike: „az államtól érkeztem, segíteni jöttem”. A túlszabályozást ellenző konzervatívok intő szava, úgy látszik, Magyarországra nem jutott el ezidáig, ugyanis az EPICENTER legújabb Paternalizmus Indexében (Nanny State Index) továbbra is a különböző fogyasztásokat leginkább korlátozó országok közé tartozunk.
Az európai országokat összesítő lista 2016 óta azt vizsgálja, hogy az alkohol, a dohány, az e-cigaretta, valamint az élelmiszer fogyasztásába mennyire szól bele az állam adók és szabályozok révén. Magyarország minden komponenst nézve az ötödik legpaternalistább ország, csak Törökország, Norvégia, Litvánia és Finnország előz meg minket. Egyedül az akoholt érintő szabályozás kevésbé restriktív, mint a vizsgált 30 ország többségében. A legrosszabb adatot az ételt és italt terhelő regulációk terén értük el, ahol hazánk messze a legszigorúbb, de a dohányzást és az e-cigaretta fogyasztását korlátozni kívánó intézkedéseket nézve is a legatyáskodóbb országok közé tartozik. A legkevésbé paternalista ország Németország, amit Csehország és Olaszország követ.
Sajnos hiába ismert a dohány, az alkohol és az egészségtelen ételek káros hatása, az ezeket a termékeket terhelő adók és korlátozások nem érik el kívánt hatásokat: nem csökkentik lényegesen a fogyasztást, nem teszik egészségesebbé az embereket.
Hiába a csipszadó, 2019-ben Magyarország volt a második legelhízottabb európai ország, másodikok vagyunk a napi szinten cukros üdítőitalt fogyasztók arányában is. Az Eurostat legutóbbi, 2019-es adatai szerint hazánk az európai országok közül a harmadik helyen áll a naponta dohányzók számában, míg 2014-ben, amikor Törökországot is vizsgálták, ahol többen dohányoznak naponta, mint idehaza, a negyedik helyen álltunk. Igaz viszont, hogy a korábbi mérésnél a magyarok 25,8 százaléka dohányzott naponta, 2019-ben egy nagyon kicsivel kevesebben (24,9 százalék) tették ugyanazt. Az elektromos cigaretták napi fogyasztását nézve a magyarok 2019-ben az EU-s átlag (1,7 százalék) alatt voltak, mivel a lakosság csak 1 százaléka használt ilyen termékeket napi szinten. A legkevésbé szabályozott területen, az alkoholfogyasztásban viszont az Eurostat adatai alapján Magyarország 2019-ben nem került be a leggyakrabban alkoholt fogyasztó országok top 10-es listájába.
Ezen adatok ismeretében látható, hogy a büntető adók és szabályozások nem befolyásolják számottevően a fogyasztást, az emberek nem lesznek egészségesebbek, viszont az életminőségük csökkenhet, mivel a restrikciók csökkentik a versenyt, növelik a korrupciót – mint az államilag újraosztott dohányboltok esetében is látható –, a szegényeket negatívabban érintik, mint a gazdagabbakat a növekvő árak miatt, miközben az EU legmagasabb inflációját nyögjük.
Ezek ellenére sajnálatos trend, hogy a Paternalista Index által vizsgált 30 országban növekszik a szabályozások száma és mértéke. Az államok nem bíznak az emberekben, nem hagyják őket önállóan döntést hozni arról, hogy mit fogyasztanak. És az ártó állami segítség után az emberek miért bíznának az államban?
A szerző részt vett a Paternalizmus Index elkészítésében
A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját
