Vendégoldal
A NER-rombolás azbesztes margójára
Azt látjuk, hogy tisztán gazdasági érdekek számítanak ebben az ügyben, és a lakosság egészsége, illetve a gyerekeink élete csak politikai közhelyként hangzik el néha-néha, kötelező jelleggel. Az utóbbi még el sem hangzik. Kizárólag felnőttekről felnőtteknek szóló politizálás folyik, miközben az alapvető jogai sérülnek mindenkinek. Az, hogy a gyerekek és fiatalok szervezete még éretlen az azbeszttel való megküzdésre, nem téma. Nem téma!
Vagyonelkobzás büntetőügyön kívül?
Az NCB (elítélés, elmarasztaló ítélet nélküli) elkobzás lényege egyszerű: nem a személyt vizsgálják, hanem a vagyont. Nem azt kérdezik, hogy valaki bűnös-e, hanem azt, hogy jogszerűen szerezték-e ezt a vagyont.
Kerékcsere menet közben?
Arról, hogy a fővárosi parkolási rendszer központosítva legyen, érdemes beszélni, azonban ennek előkészítését nem lehet megspórolni.
Bocsánatkérés – Fidesz módra
Mráz Ágoston Sámuel „bocsánatkérése” beleillik az összképbe: mismásol, ő sem vállalja a felelősséget! Pedig vagyunk, talán nem is kevesen, akik április 12-e óta egy „őszinte, méltóságteljes” bocsánatkérésre várunk az elvesztegetett 16 évünkért.
Mire számíthatnak a devizahitelesek a készülő törvény kapcsán?
Az elmúlt 13 évben rengeteg devizahiteles ügy került az Európai Unió Bírósága elé, így már teljesen világos, hogy hol kell belenyúlni a devizahiteles törvénybe. A kötelező MNB-árfolyamra vonatkozó behelyettesítést ki kell venni, és ezt lehetőségként kell biztosítani a fogyasztó számára.
Közmédia: megtámasztott igazság – megtámasztott közösség
Amennyiben elfogadjuk a közmédia nélkülözhetetlenségét egy szabad, az emberi lehetőségeket kibontakoztatni támogató liberális demokráciában, akkor a legjobb működési mód megtalálása nem nyűg, hanem kötelezettség lesz mindannyiunk számára.
Lejárt recept
Az inkább vicces, mint hatékony, hogy azok emlegetnek „önkényt” és „jogállamiságot”, akiknek a jog csak arra kellett, hogy kényük-kedvük, de leginkább érdekeik szerint csűrjék-csavarják.
Kell nekünk közmédia!
Kiegyensúlyozott, nem kicentizett műsorok kellenek, jól elkülönítve a tényeket a kommentároktól! A hírolvasónak lehet véleménye, de az nem tartozik a nézőre, hallgatóra. Hozzászólás a közmédiáról a Magyar Hang által kezdeményezett vitához.
Tamás! Ez már blamázs!
Amit Deutsch Tamás művel, az több mint óvatlanság, az már blamázs.
Karrierdiplomata az, akit elég régen kijelöltek – A szakmaiság visszatérésének ígérete a Bem rakparton
A magyar külszolgálat politikai öröksége két rétegben ül egymáson.
Kötcse és a mókusok
Orbán saját szavával vallott arról, hogy számára nem az intézmény, hanem a személy a védvonal. Ez viszont nem magyar hagyomány. És nem magyar, hanem balkáni, bizánci, de még inkább oszmán közjog. Ez a selyemzsinór szultáni ethosza.
Ki mibe szólhat bele?
Senkinek az élete, teste, jólléte nem lehet a politika játékszere, evolúciósan épp fordítva van: a politika a mi közös játékunk.
Megvan az ellenzék mártírja
Az ország közeljövője szempontjából maga a vagyonvisszaszerzés még a közpénz-lenyúlások felelőseinek megbüntetésénél is fontosabb, de az új adminisztrációnak valahogy mindkét feladatot meg kellene oldania ahhoz, hogy kormányzása eredményes lehessen.
A vesztesekről, a ténfergőkről és a megbékélésről – Deák Bill Gyula emlékére
Bill király tudta jól, mint ahogy a premontrei Mécs László is sejtette, milyen érzés a vesztesek közé tartozni: „kikből nem lesz szent, se honfihős! / S e fiúkért valaki felelős!”
Dharma: cseberből vederbe?
Az új agrárminiszter egy korábbi, elsőfokút megváltoztató ítéletre hivatkozik, miközben az egész menhely és az ott élő állatok sorsa, élete hajszálon függ.















