A kormányszócső Magyar Időkben magyarázkodik Kun Szabó István, a Honvédkórház parancsnoka az elmúlt időszakban a kórház működésével szemben megfogalmazott súlyos kritikák miatt. Mint arról lapunk is több eset kapcsán beszámolt, a Honvédkórházzal kapcsolatban – különösen a sürgősségi ellátásban tapasztalt anomáliák miatt egyre többen, köztük szakorvosok is, arra az álláspontra jutottak, hogy működése nem felel meg a törvényi előírásoknak.
Kun Szabó a kritikai észrevételeket hazugságoknak nevezte, és eredményként értékelte, hogy „az elmúlt időszakban ennek ellenére nem veszítették el a betegek bizalmát, a nyolc telephelyükön naponta több mint háromezer beteget látnak el”. Nyitva maradt a kérdés, hogy a Honvédkórház ilyen körülmények között ellátott betegeinek volt-e választásuk, hogy más intézmény gyógyító szolgáltatását vegyék igénybe. Aligha.
A kórház vezetője nagy eredménynek tartja, hogy idén 3,4 milliárd forintos eszközbeszerzést hajthattak végre, és azt is, hogy 1,6 milliárd forinttal csökkentették a kórház adósságát is.
Azokra a kritikákra reagálva, hogy a kórház túlterhelt, mert háziorvosi ellátás is működik és szakrendelés is folyik az intézményben, a parancsnok figyelemre méltó módon egy 2006–2007-ben hozott „nagyon rossz” döntésre hívta fel a figyelmet, „amikor összevonták a vasútegészségügyet, a BM Kórházat, a NAV, a Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak és hozzátartozóik ellátását, valamint egy területi normál ellátottsági kört”. A kórház parancsnoka szerint ez a döntés hozta „rendkívül nehéz helyzetbe” a Honvédkórházat és intézményeit. Feleakkora létszámmal, feleakkora ágyszámmal ugyanakkora területet kellett ellátni, és ez a mai napig gondokat okoz a kórháznak. További kérdés tehát, miként lehet magyarázat egy 2006-ban hozott döntés 2018-ban egy ekkora kapacitással működő, ekkora embertömeget kiszolgáló kórház működési zavaraira.
A parancsnok is elmondja, hogy a Honvédkórháznak nemcsak az egyenruhások ellátása a feladata, hanem csaknem másfél millió területi alapon ellátott civil is hozzájuk tartozik, itt kap szakorvosi ellátást a teljes észak-pesti régió. A leterheltségüket fokozza, hogy például a XIII. kerületben egyáltalán nem megoldott a NEAK-finanszírozott krónikus betegek ellátása – mondja Kun Szabó.
„Ezenkívül évente ötvennégyezer beteg jelentkezik a sürgősségi osztályon is, akikkel szintén foglalkoznia kell az intézménynek, miközben a tervezés során eredetileg napi hatvan-hetven főre alakították ki a Honvédkórházban a sürgősségi ellátás fizikai feltételeit” – jelentette ki a kórház parancsnoka.
Vagyis több mint dupla számú beteget kell ellátniuk, ha az év minden napján ügyeletet adnak. A tervezés 54 ezer ember helyett a parancsnok által megadott adat szerint 22 ezer–26 ezer ellátandó főre történt.
A probléma megoldását a parancsnok meglehetősen optimista módon abban látja, hogy az Egészséges Budapest program keretében „az új kórházi szárnyuk a sürgősségi ellátás köré fog épülni, a nyertes pályázót már kihirdették, rövid időn belül tehát elindulhat az új épületek tervezése”.
Zacher Gábornak, a sürgősségi osztály lemondott volt vezetőjének kritikáira is reagált. Zacher szerint a túlterheltség miatt távozott sok szakember a kórházból. A parancsnok szerint kórház vezetése folyamatosan kereste (!) a megoldást, az elmúlt egy-másfél évben belső szabályzókkal próbálták (!) kialakítani a betegutak optimálisabb irányítását, hogy rövidebb legyen a várakozási idő. A kórház folyamatosan próbálta (!) megteremteni a fizikai feltételeket is a jobb ellátáshoz.
A sürgősségi osztályról az elmúlt négy évben 204-en távoztak, de ez Kun Szabó szerint nem azt jelenti, hogy ennyi orvos hiányzik a rendszerből, hiszen közben pótolták a távozók egy részét. Szeptemberben viszont olyan helyzet állt elő, hogy újra kellett gondolni a sürgősségi osztály működését. Jelenleg az újjáépítés folyik: a sürgősségire összesen tizenhat orvos és tizenegy mentőtiszt érkezett.
Az ellenzék és a sajtó azon értesülésére reagálva, hogy a Honvédkórháznak jelenleg nincs radiológusa, a tábornok felhívta a figyelmet: a radiológushiány szintén országos probléma. Magyarán nincs annyi szakorvos, amennyi radiológiai központ van Magyarországon. Ezért a Honvédkórház külső és belső vizsgálatot folytatott le a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy a Honvédkórház székhelyére kell koncentrálni a teljes radiológiai és képalkotó rendszerüket, hogy itt huszonnégy órában biztosított lehessen ez az ellátási forma.
A másik két telephelyről tehát át kell szállítaniuk a vizsgálatokra a betegeket a központba. A törvényes működés így a radiológia területén is megoldott az intézményeikben. Lefolytattak abban az ügyben is egy szakértői vizsgálatot, hogy valaki azt állította, azért halt meg egy beteg, mert mire átértek vele egy ultrahangvizsgálatra a központba, menthetetlen állapotba került. Kiderült, hogy ez az állítás nem igaz – állítja a parancsnok.
Az is megjelent a sajtóban, hogy megszűnik a Honvédkórház koraszülöttosztálya (PIC). Erről Kun Szabó István elmondta: az elmúlt kilenc hónapban hét szakember kényszerült arra, hogy elmenjen erről az osztályról. Ezt időben észlelték és időben tájékoztatták is az egészségügyi államtitkárságot. Az államtitkárságon egy rövid és egy hosszú távú intézkedési tervet dolgoztak ki. Át kell gondolni a főváros koraszülött-ellátását, a meglévő szakorvosi létszámhoz és ellátási igényhez kell igazítani a centrumok számát – mondta Kun Szabó.
