Miniszteri engedély kell a magyar stratégiai cégek külföldi felvásárlásához

Miniszteri engedély kell a magyar stratégiai cégek külföldi felvásárlásához

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy januári sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Noha még az áprilisban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részét képezte, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány megvédi a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek benne, az erről szóló, 232-es számú kormányrendelet csak a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg – vette észre az Mfor.

Ennek értelmében az év végéig a belgazdaságért felelős miniszter, vagyis Palkovics László bólintása szükséges az alábbi jogügyletekhez:

  • stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása,
  • tőkeemelés,
  • stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
  • átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
  • stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

Ami az ügylet nagyságát illeti, a – közvetve vagy közvetlenül – legalább tíz százalékos üzletrészt és 350 millió forintot meghaladó befektetést meghaladó ügyletekhez kell a miniszter hozzájárulása. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot.

Az engedélykérelemhez rengeteg dokumentumot kell majd csatolni, ezután Palkovics miniszternek 45 napja van engedélyezni vagy elutasítani az üzletet. 

A kormány egy mellékletben sorolja fel, mely szektorokban és alszektorokban működő vállalatokat tekint stratégiai társaságoknak, vagyis melyekben lehet csak a kormány engedélyével külföldi tőkét bevonni. Ezek között több olyan szektor is szerepel, amelyekben eddig főleg külföldi tulajdonú vállalatok domináltak: például járműgyártás, pénzügyi szektor, kommunikációs szektor (távközlés), kis -és nagykereskedelem, vegyipar, élelmiszerágazat és mezőgazdaság, közlekedés, logisztika és turizmus.