Június 20-án érhet véget itthon a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet, vagyis az az időszak, amikor a kormány lényegében rendeletekben dönthet bármiről, még a hatályos törvényeket is felülírva. A kormányzati kommunikációnak megfelelően már be is nyújtották az erről szóló javaslatot, Orbán Viktor ezzel nem titkoltan üzent azoknak is, akik korábban véget nem érő teljhatalomról és újra diktatúráról beszéltek.
Egy másik, egyébként 247 oldalas javaslatcsomagban – ezt szokás salátatörvénynek nevezni, hiszen egy időben rengeteg különféle törvényt módosít – ugyanakkor fenntartják a lehetőségét, hogy az extra felhatalmazás azért valamilyen szinten megmaradjon. Kimondanák ugyanis, hogy amikor egészségügyi válsághelyzet van, a kormány rendeletben határozza meg a hatékony kezeléshez szükséges intézkedéseket. A jelenleg hatályos egészségügyi törvényben is szerepel a válsághelyzet, az újdonság a kormányrendeletekkel történő kezelés. Tételesen fel is sorolják, mi mindenről hozhat a kormány rendeletet, így például a járvány terjedésének megakadályozása érdekében rendezvényeket lehet megtiltani, az üzletek nyitvatartását lehet korlátozni vagy éppen a személyes találkozások számát csökkenteni. Ezek nagyjából megfelelnek annak, amilyen korlátozásokat a koronavírus hazai megjelenését követően elrendelt veszélyhelyzet idején alkalmaztak. A meghozott rendeletek legfeljebb hat hónapig maradhatnak hatályban, bár a kormány ezt meghosszabbíthatja.
Schiffer András jogász a Magyar Hang megkeresésére az igazi problémának azt nevezte, hogy ami már eddig is egy komoly alkotmányos probléma volt, azt nem megoldotta, hanem tovább súlyosbítja most a kormány. Konkrétan arról van szó, hogy „a sebtiben megalkotott alaptörvénynek” a különleges jogrendre vonatkozó része „több sebből vérzik”, a szöveg alapján például járvány miatt nem is lehetett volna veszélyhelyzetet kihirdetni. Schiffer András hangsúlyozta, hogy nem a szükségességét vitatja, csak azt, hogy a szöveg szerint mit lehet és mit nem lehet tenni. (Az alaptörvény elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén teszi elrendelhetővé a veszélyhelyzetet, a katasztrófavédelmi törvény azonban a járványt nem az elemi csapás alá sorolja.)
Azt a problémát sem orvosolja a mostani javaslat a jogász szerint, hogy egy járvány kezelésének lehetőségei jelenleg több törvényben is vannak szabályozva – a katasztrófavédelmiben és egészségügyiben –, az egész széttagolt, nem is egészen világos, hogy mikor lehet járványügyi intézkedésről beszélni, mikor egészségügyi válsághelyzetről, mikor kell alkalmazni a katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit és ez az egész hogyan viszonyul az alaptörvényhez.
Schiffer András emellett hiányolta a most benyújtott javaslatokból az átláthatósági garanciákat. Véleménye szerint ugyanis a védekezéssel összefüggő beszerzéseknek transzparensnek kellene lenniük, vagyis például maszkok vagy lélegeztetőgépek vásárlásra megkötött szerződéseknek fel kellene kerülniük azonnal a kormányzati oldalra. Azt jogosnak nevezte, hogy ilyen időszakban ne legyen az idő a közbeszerzési eljárásokkal húzva, de úgy látná korrektnek, ha a beszerzések azért nyilvánosak lennének.
Hova vezet a nyitás?
Egyelőre egyébként nem tudni, mit eredményez, hogy a főváros és Pest megye május 18-tól megszabadult a korlátozások döntő többségétől, azaz emelkedésnek indulnak-e a fertőzések az ország középső régiójában, mert a szakértői vélemények zöme szerint két hét a Covid-19 betegség lappangási ideje. Az azonban bizakodásra ad okot, hogy a megszorítások vidéki eltörlése – ha minimálisan emelte is a megbetegedések számát – nem eredményezte a járvány újabb belobbanását.
Miután kutatások igazolják, hogy az ultraviola sugárzás elpusztítja a koronavírust, a nyári időszakban várhatóan kisebb lesz a fertőzésveszély. Ezzel párhuzamosan egyre inkább visszatér az élet a normál kerékvágásba, így június elején újra megnyitnak az óvodák, ami jó eséllyel azzal jár majd, hogy az eddig otthon, a gyerekekre vigyázó szülők közül is többen állnak ismét munkába. Vagyis az egyre szorosabb kapcsolatok valamelyest mégis csak emelik a betegség átadásának kockázatát.
A járványveszély csitulása egyben azt is jelenti, hogy egyre inkább a gazdaság újraindítása áll a kormányok figyelmének középpontjában. Ezt mutatja, hogy amint itthon is egyre-másra jelentik be a szomszédos országok felé a határok megnyitását, úgy Európa sok országában szintén döntöttek már erről. A hét közepétől például negatív vírusteszt és karantén nélkül lehet Szlovákiába és Csehországba utazni, ha legfeljebb két napra megyünk.
Félmillió munkanélküli is lehet
A válság miatt bezárt, tönkrement, illetve csak részlegesen működő, és lassan újrainduló vállalkozások nagy számban bocsátottak el munkavállalókat. Hogy pontosan mennyi az állás nélkül lévők száma, azt nem tudni, de a hivatalos statisztikák szerint is eléri a 330 ezret. Miután sokan különböző, akár adminisztratív okok miatt nem tudnak regisztrálni munkanélküli ellátásra, számuk ennél jóval nagyobb lehet, akár a félmilliót is elérheti.
S bár a magyar kormány többször is módosította a soha nem látott nagyságúként beharangozott gazdaságvédelmi csomagot, a számok egyelőre azt mutatják, a munkanélküliség jelentősen nőtt, a munka nélkül maradtak pedig nem sok kormányzati segítségre számíthatnak.
Erre az Európai Bizottság szokásos éves országjelentése is felhívta a figyelmet, amikor így fogalmazott: A magyar gazdaság főbb mutatói rendben vannak, azonban magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjánál. A magyar gazdaságmentő program hatásait pedig tovább gyengíthetik a kormány által tervezett különadók. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is aggályait fejezte ki a magyar járványügyi intézkedések kapcsán. Ezek szerint a magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt, ami akkor is aggályos, ha két héten belül megszavazza a parlament a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését.
Néhány intézkedés ügyében pedig felvetődik a szükségesség és arányosság kérdése: ilyen például a munkajogi szabályoktól való eltérés engedélyezése (amely a szakszervezetek szerint sérti a munkavállalók érdekeit), illetve az, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva parancsnokokat küldtek néhány magánvállalkozás élére, azaz ezeknél a cégeknél a hadsereg átvette az irányítást. Ma még nehéz átlátni annak a kormányrendeletnek a hatását is, amely az év végéig korlátozná a külföldiek vásárlását a magyar stratégiai cégekben (miközben szinte minden ágazatot stratégiai fontosságúként nevezett meg a rendelet).
A járványhelyzet miatt késéssel, de kedden bemutatta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály. A pénzügyminiszter a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely kiemelt feladatnak tekinti az emberek életének védelme mellett a gazdaság újraindítását, a munkahelyek védelmét és új állások megteremtését. Ennek költségeit alapvetően két tételből akarja fedezni a kormány: a 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi, illetve a 2935 milliárd forintos Járvány Elleni Védekezési Alapból. Ez utóbbi elnevezés azonban félrevezető, hiszen annak összegében benne van a teljes Egészségbiztosítási Alap is. A Gazdaságvédelmi Alapból finanszíroznák a munkahelyek megőrzésével, új munkahelyek létesítésével, a kiemelt ágazatok támogatásával, a vállalatok fizetőképességének megőrzésével, valamint a családok támogatásával és nyugdíjasok védelmével kapcsolatos kiadásokat. Emellett indul a 13. havi nyugdíj visszaépítése 1 heti plusz juttatás keretében, és még nyugdíjprémium is lehetséges.
A 4,8 százalékos növekedést, 2,9 százalékos államháztartási hiányt ígérő tervezet azonban – éppen a járványhelyzet miatt – sok bizonytalanságot tartalmaz, amire az elképzelést előzetesen véleményező Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. Szakértők szerint borítékolható, hogy a most bemutatott számok változni fognak, mert irreálisan optimista forgatókönyvvel számol a kormány. Különösen akkor dőlhet a mutatvány, ha elér minket a járvány második hulláma, ami még akkor is visszafoghatja a kibocsátást, ha sok szempontból felkészültebbek leszünk.
Az összeállítást Facsinay Kinga, Hajdú Péter és Katona Mariann készítette.
