Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„Ami már eddig is komoly alkotmányos probléma volt, azt nem megoldotta, hanem tovább súlyosbítja most a kormány”

Szerző: | 2020. május 27., 19:45 | Belföld

Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Június 20-án érhet véget itthon a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet, vagyis az az időszak, amikor a kormány lényegében rendeletekben dönthet bármiről, még a hatályos törvényeket is felülírva. A kormányzati kommunikációnak megfelelően már be is nyújtották az erről szóló javaslatot, Orbán Viktor ezzel nem titkoltan üzent azoknak is, akik korábban véget nem érő teljhatalomról és újra diktatúráról beszéltek.

HIRDETÉS - AIP

Egy másik, egyébként 247 oldalas javaslatcsomagban – ezt szokás salátatörvénynek nevezni, hiszen egy időben rengeteg különféle törvényt módosít – ugyanakkor fenntartják a lehetőségét, hogy az extra felhatalmazás azért valamilyen szinten megmaradjon. Kimondanák ugyanis, hogy amikor egészségügyi válsághelyzet van, a kormány rendeletben határozza meg a hatékony kezeléshez szükséges intézkedéseket. A jelenleg hatályos egészségügyi törvényben is szerepel a válsághelyzet, az újdonság a kormányrendeletekkel történő kezelés. Tételesen fel is sorolják, mi mindenről hozhat a kormány rendeletet, így például a járvány terjedésének megakadályozása érdekében rendezvényeket lehet megtiltani, az üzletek nyitvatartását lehet korlátozni vagy éppen a személyes találkozások számát csökkenteni. Ezek nagyjából megfelelnek annak, amilyen korlátozásokat a koronavírus hazai megjelenését követően elrendelt veszélyhelyzet idején alkalmaztak. A meghozott rendeletek legfeljebb hat hónapig maradhatnak hatályban, bár a kormány ezt meghosszabbíthatja.

Schiffer András jogász a Magyar Hang megkeresésére az igazi problémának azt nevezte, hogy ami már eddig is egy komoly alkotmányos probléma volt, azt nem megoldotta, hanem tovább súlyosbítja most a kormány. Konkrétan arról van szó, hogy „a sebtiben megalkotott alaptörvénynek” a különleges jogrendre vonatkozó része „több sebből vérzik”, a szöveg alapján például járvány miatt nem is lehetett volna veszélyhelyzetet kihirdetni. Schiffer András hangsúlyozta, hogy nem a szükségességét vitatja, csak azt, hogy a szöveg szerint mit lehet és mit nem lehet tenni. (Az alaptörvény elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén teszi elrendelhetővé a veszélyhelyzetet, a katasztrófavédelmi törvény azonban a járványt nem az elemi csapás alá sorolja.)

Azt a problémát sem orvosolja a mostani javaslat a jogász szerint, hogy egy járvány kezelésének lehetőségei jelenleg több törvényben is vannak szabályozva – a katasztrófavédelmiben és egészségügyiben –, az egész széttagolt, nem is egészen világos, hogy mikor lehet járványügyi intézkedésről beszélni, mikor egészségügyi válsághelyzetről, mikor kell alkalmazni a katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit és ez az egész hogyan viszonyul az alaptörvényhez.

Schiffer András emellett hiányolta a most benyújtott javaslatokból az átláthatósági garanciákat. Véleménye szerint ugyanis a védekezéssel összefüggő beszerzéseknek transzparensnek kellene lenniük, vagyis például maszkok vagy lélegeztetőgépek vásárlásra megkötött szerződéseknek fel kellene kerülniük azonnal a kormányzati oldalra. Azt jogosnak nevezte, hogy ilyen időszakban ne legyen az idő a közbeszerzési eljárásokkal húzva, de úgy látná korrektnek, ha a beszerzések azért nyilvánosak lennének.

Hova vezet a nyitás?

Egyelőre egyébként nem tudni, mit eredményez, hogy a főváros és Pest megye május 18-tól megszabadult a korlátozások döntő többségétől, azaz emelkedésnek indulnak-e a fertőzések az ország középső régiójában, mert a szakértői vélemények zöme szerint két hét a Covid-19 betegség lappangási ideje. Az azonban bizakodásra ad okot, hogy a megszorítások vidéki eltörlése – ha minimálisan emelte is a megbetegedések számát – nem eredményezte a járvány újabb belobbanását. 

Miután kutatások igazolják, hogy az ultraviola sugárzás elpusztítja a koronavírust, a nyári időszakban várhatóan kisebb lesz a fertőzésveszély. Ezzel párhuzamosan egyre inkább visszatér az élet a normál kerékvágásba, így június elején újra megnyitnak az óvodák, ami jó eséllyel azzal jár majd, hogy az eddig otthon, a gyerekekre vigyázó szülők közül is többen állnak ismét munkába. Vagyis az egyre szorosabb kapcsolatok valamelyest mégis csak emelik a betegség átadásának kockázatát.

A járványveszély csitulása egyben azt is jelenti, hogy egyre inkább a gazdaság újraindítása áll a kormányok figyelmének középpontjában. Ezt mutatja, hogy amint itthon is egyre-másra jelentik be a szomszédos országok felé a határok megnyitását, úgy Európa sok országában szintén döntöttek már erről. A hét közepétől például negatív vírusteszt és karantén nélkül lehet Szlovákiába és Csehországba utazni, ha legfeljebb két napra megyünk.

Félmillió munkanélküli is lehet

A válság miatt bezárt, tönkrement, illetve csak részlegesen működő, és lassan újrainduló vállalkozások nagy számban bocsátottak el munkavállalókat. Hogy pontosan mennyi az állás nélkül lévők száma, azt nem tudni, de a hivatalos statisztikák szerint is eléri a 330 ezret. Miután sokan különböző, akár adminisztratív okok miatt nem tudnak regisztrálni munkanélküli ellátásra, számuk ennél jóval nagyobb lehet, akár a félmilliót is elérheti.

S bár a magyar kormány többször is módosította a soha nem látott nagyságúként beharangozott gazdaságvédelmi csomagot, a számok egyelőre azt mutatják, a munkanélküliség jelentősen nőtt, a munka nélkül maradtak pedig nem sok kormányzati segítségre számíthatnak. 

Erre az Európai Bizottság szokásos éves országjelentése is felhívta a figyelmet, amikor így fogalmazott: A magyar gazdaság főbb mutatói rendben vannak, azonban magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjánál. A magyar gazdaságmentő program hatásait pedig tovább gyengíthetik a kormány által tervezett különadók. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is aggályait fejezte ki a magyar járványügyi intézkedések kapcsán. Ezek szerint a magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt, ami akkor is aggályos, ha két héten belül megszavazza a parlament a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését.  

Néhány intézkedés ügyében pedig felvetődik a szükségesség és arányosság kérdése: ilyen például a munkajogi szabályoktól való eltérés engedélyezése (amely a szakszervezetek szerint sérti a munkavállalók érdekeit), illetve az, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva parancsnokokat küldtek néhány magánvállalkozás élére, azaz ezeknél a cégeknél a hadsereg átvette az irányítást. Ma még nehéz átlátni annak a kormányrendeletnek a hatását is, amely az év végéig korlátozná a külföldiek vásárlását a magyar stratégiai cégekben (miközben szinte minden ágazatot stratégiai fontosságúként nevezett meg a rendelet).

A járványhelyzet miatt késéssel, de kedden bemutatta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály. A pénzügyminiszter a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely kiemelt feladatnak tekinti az emberek életének védelme mellett a gazdaság újraindítását, a munkahelyek védelmét és új állások megteremtését. Ennek költségeit alapvetően két tételből akarja fedezni a kormány: a 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi, illetve a 2935 milliárd forintos Járvány Elleni Védekezési Alapból. Ez utóbbi elnevezés azonban félrevezető, hiszen annak összegében benne van a teljes Egészségbiztosítási Alap is. A Gazdaságvédelmi Alapból finanszíroznák a munkahelyek megőrzésével, új munkahelyek létesítésével, a kiemelt ágazatok támogatásával, a vállalatok fizetőképességének megőrzésével, valamint a családok támogatásával és nyugdíjasok védelmével kapcsolatos kiadásokat. Emellett indul a 13. havi nyugdíj visszaépítése 1 heti plusz juttatás keretében, és még nyugdíjprémium is lehetséges.

A 4,8 százalékos növekedést, 2,9 százalékos államháztartási hiányt ígérő tervezet azonban – éppen a járványhelyzet miatt – sok bizonytalanságot tartalmaz, amire az elképzelést előzetesen véleményező Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. Szakértők szerint borítékolható, hogy a most bemutatott számok változni fognak, mert irreálisan optimista forgatókönyvvel számol a kormány. Különösen akkor dőlhet a mutatvány, ha elér minket a járvány második hulláma, ami még akkor is visszafoghatja a kibocsátást, ha sok szempontból felkészültebbek leszünk.

Az összeállítást Facsinay Kinga, Hajdú Péter és Katona Mariann készítette.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: gazdasági válság, koronavírus, munkanélküliség, Orbán-kormány, Schiffer András, veszélyhelyzet


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest