Máshol virágzik a bértámogatás, nálunk a kormány hallani sem akar a program meghosszabbításáról

Máshol virágzik a bértámogatás, nálunk a kormány hallani sem akar a program meghosszabbításáról

Szerelő dolgozik egy autószervizben (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében – írja a Portfólió

Annak ellenére ragaszkodik a program megszüntetéséhez a kormány, hogy a régióban és például Németországban a gazdaság megtámogatásának fontos eszközét látják a „Kurzarbeit” rendszerben a döntéshozók. 

– A program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó, hogy a korábbi bértámogatási programot, vagy annak egy korszerűbb változatát folytatják, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál – magyarázza a lényeget Bagdi Lajos, a régiós összehasonlítást végző Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere.

A régiós országok gyakorlata, ha eltérő formában is, de megtartja a bértámogatás rendszerét.

Ausztriában 2020. október 1-jétől 2021. március 31-ig meghosszabbították a jelenlegi, most szeptemberben lejáró „Kurzarbeit” programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90 százalékát kapják meg támogatásként 1 havi tovább-foglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.

Romániában is augusztusban jelentették be a módosított és kitolt „Kurzarbeit” szabályozást. Ennek értelmében, ha egy cég forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy a munkaidő legfeljebb 50 százalékkal történő csökkentését bevezesse. Ebben az esetben a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének 75 százalékát az állam átvállalja. Ráadásul az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (175 ezer forint) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.

Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.

Szlovákiában nem csak folytatják a most szeptemberben lejáró programot, hanem kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.

Horvátország is kiterjesztette a korábbi programját, a jelenlegi állás szerint az idei év végéig. Vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy egy minimum létszám tekintetében szeretnének élni a támogatással (amelyek foglalkoztatását maximum 50 százalékkal csökkentették) és az árbevételük is visszaesett legalább 30 százalékkal. A cégek munkavállalónként kétezer horvát kunát (80000 forint) kaphatnak támogatásként a kormánytól.

A Niveus Consulting Group szakértője azt is kiemelte, hogy Németországban annyira hatékonynak találják a „Kurzarbeit” programot, hogy augusztus végén döntöttek arról, 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi programot.  – A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, a bérek akár 80 százalékát is kipótolhatja az állam – tette hozzá Bagdi Lajos.