Hiányzik az egészségügyi dolgozók prioritási sorrendje

Hiányzik az egészségügyi dolgozók prioritási sorrendje

Megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját egy dolgozó az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház szakrendelõjében 2021. január 9-én (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

December végén, az első vakcina-szállítmány megérkezése után azonnal megkezdődött az oltások beadása: a sort – hasonlóan más országok gyakorlatához – nálunk is az egészségügyi dolgozókkal kezdték, ám az elmúlt két hétben több olyan eset is napvilágot látott, amelyek alapján azt feltételezhetjük, inkább a véletlen, mint gondosan kidolgozott prioritási sorrend alapján dől el, ki mikor kapja meg a vakcinát. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a szervezet weboldalán például arról írt, kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs.

Mindeközben vannak olyan oltóhelyek, ahol az oltásra jelentkező egészségügyi dolgozó hetekkel későbbre kap időpontot, míg máshol regisztráció és időpontfoglalás nélkül, gyakorlatilag az utcáról besétálva, a jogosultság ellenőrzése nélkül, bemondásra is beadják a védőoltást. Ilyen esetről a 444.hu számolt be, de lapunk olvasóitól is érkeztek ezzel egybevágó jelzések. Erre magyarázat lehet – ahogy arra egy oltásban résztvevő, munkahelye engedélyének hiányában név nélkül nyilatkozó egészségügyi dolgozótól megtudtuk –, hogy a jelenleg rendelkezésre álló Pfizer-BioNTech vakcinát mínusz 70 fokon kell tárolni, a kiolvadt oltóanyagot pedig nem szabad visszahűteni, azt öt napon belül fel kell használni.

Ám gyakran előfordul, hogy az oltásra beregisztrált egészségügyi dolgozó nem jelenik meg, így ha az oltást nem akarják veszni hagyni, be kell adni valakinek. Sok esetben így juthatnak soron kívül vakcinához az egészségügyi intézmények nem betegellátásban tevékenykedő dolgozói. Forrásunk arról is beszélt, hogy bár nincs egységes irányelv, szolgálati helyén igyekeznek előnyben részesíteni a betegellátásban részt vevőket. Ez ráadásul sok esetben nem az egészségügyi hierarchia mentén alakul, hiszen például a komolyabb védőfelszerelés nélkül dolgozó beteghordók akár jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint a tetőtől talpig beöltözött orvosok, ápolók.

Más forrásunktól megtudtuk azt is, hogy az egészségügyi dolgozók körében szintén jelen van a bizalmatlanság az Pfizer-vakcina iránt. Ezt támasztja alá, hogy a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke, Szabó Attila és Merkely Béla rektor által jegyzett utasítás szerint két naponta kötelező teszteltetnie magát annak a dolgozónak, aki nem oltatja be magát. Értesülésünk szerint az előírás serkentőleg hat az oltakozási kedvre, amire ráerősítenek azzal is, hogy a teszteléshez szükséges mintavételt különös alapossággal végzik el.

Az oltási terv megalkotói valóban nem sokat bíbelődtek azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer megannyi szakterülete között bármiféle prioritási sorrendet alakítsanak ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) weboldalán olvasható, legutóbb január 5-én frissült tájékoztatója alapján legalábbis épp ugyanannyira priorizált az adminisztatív feladatokat ellátó személyzet, mint az orvostanhallgató, vagy a koronavírusos betegeket mozgató beteghordó. Sőt, az NNK javaslata a félreértések elkerülése végett még egyértelműsíti is, hogy nincs prioritási sorrend, amikor ékes magyarsággal rögzíti, a személyi kör oltásának „egymással párhuzamos megvalósítása szükséges”. De mutatjuk az oldalt:

Az NNK tehát az egészségügyi, illetve az egészségügyben dolgozók között nem, csak a társadalom egészére nézve fogalmaz meg prioritási szinteket. A sorrend a továbbiakban a következő – a meghatározott kategóriákon belül érdemi súlyozás nélkül:

  • II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
  • III. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
  • IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Közigazgatási szervek azon kormánytisztviselői, akik munkájuk során közvetlenül kapcsolatba kerülnek a lakossággal
  • V. 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
  • VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
  • VII. Valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak