A Budapesti Gazdasági Egyetem rektori tanácsa már megtárgyalta a modellváltás lehetőségét, az egyetem szenátusa csütörtökön várhatóan a döntést is meghozza – tájékoztatta az Atv.hu-t a BGE kommunikációs igazgatósága. Mint írták, „jelenleg az ezzel kapcsolatos szervezeti párbeszéd és az egyeztetések szakaszában járunk”.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés a modellváltásról, az egyetem részéről azt a tájékoztatást adták, hogy „a tárgyalások során körvonalazódó lehetőségek ismeretében a modellváltásról az egyetem szenátusa dönt majd, várhatóan február 25-én”.
Ha a Budapesti Gazdasági Egyetem is alapítványi fenntartású egyetem lesz, akkor az Óbudai Egyetemen kívül – ahol február 15-én az egyetem szenátusa határozatban indítványozta a modellváltást – 7 állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban, amely még nem váltott modellt: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Testnevelési Egyetem – írja a portál.
A Hvg.hu értesülése szerint a Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét, a BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián azonban még nincs napirenden a kérdés. A táncművészeti egyetem rektora, Bolvári-Takács Gábor azt írta a lapnak: „a következtetéseket a most készülő Intézményfejlesztési Tervben kell megjeleníteni, amelyet a Szenátus március 31-ig fogad el”.
Mint ismert, hónapok óta zajlik a felsőoktatás átalakítása, amelynek keretében mind több intézmény dönt úgy, hogy modellt vált, vagyis egy, az állam által létrehozott alapítvány tulajdonába kerül. A Semmelweis Egyetem és a vidéki nagy tudományegyetemek már januárban a modellváltás mellett döntöttek.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen is végrehajtották a modellváltást, de az intézmény munkatársai és hallgatói blokáddal és felmondásokkal tiltakoztak a Vidnyánszky-vezette kuratórium rendkívül széles jogköre miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök Stumpf István volt alkotmánybírót bízta meg a modellváltás koordinálásával.
Kedden beszállt a modellváltási vitába a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége is, amely nyilvános párbeszédet kezdeményez a problémáról, hogy a tudományos közösség javaslatokkal segítse az egyetemi oktatás és kutatás színvonalának és feltételeinek javítását célzó erőfeszítéseket.
Mint közleményükben kiemelték, olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget. Szerintük a most napirendre került átalakítás előnyei és hátrányai a különböző oktatási és kutatási profilú egyetemek, karok esetében még vizsgálatra szorulnak.
„Az új formák egyik pillére kell legyen, hogy az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak” – fogalmaztak. Álláspontjuk szerint törvényi szinten kell garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra.
Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. „Az egyetemi vagyon harmadik fél számára el nem idegeníthető, végső soron a tulajdonjog kerüljön vissza az államhoz” – hangsúlyozták. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok rotációjának lehetőségét – olvasható az állásfoglalásban.
