Van olyan, nyílt örökbeadást segítő szervezet, ahol megtöbbszöröződött az örökbeadások mennyisége, másutt a krízishelyzetbe kerülő vagy támogatást igénylő terhes anyák száma nőtt legalább a duplájára. Akad olyan szervezet is, ahol tízszer több (!) segítségre szorulóval találkoztak 2020-ban, mint egy évvel korábban. A járvány és az azzal járó válság miatt egyre több anya kerül kilátástalan helyzetbe.
Az anyaotthont is működtető Baptista Szeretetszolgálat örökbefogadási programjában tavaly az első fél évben öt nyílt örökbefogadás történt (a többi esetben sikeres visszagondozás után az anya meggondolta magát – a szerk.), míg idén csak az első három hónapban már négy megvalósult örökbeadásban közvetítettek (összesen hét esetből). A növekedésnek több oka lehet, de tény, hogy volt olyan anyuka, aki szó szerint azzal indokolta a döntését, hogy a járványhelyzetben jövedelem nélkül maradt, ezért kénytelen örökbeadni újszülött gyermekét. A szeretetszolgálat szakemberei szerint idén lényegesen több megkeresés érkezik hozzájuk ilyen ügyben, mint korábban bármikor.
Az idén huszonhat éves Bölcső Alapítvány vezetője, Budavári Zita kérdésünkre azt írta: 2020-ban megduplázódott a segítséget kérő várandósok száma az előző évhez képest. Ez nem jelenti azt, hogy az örökbeadások száma is duplázódott volna, de mindenképp több volt, mint 2019-ben.
– A korábbiaktól eltérően meghökkentően sokan kerestek bennünket anyaotthoni elhelyezés miatt, mert gyermekekkel együtt kerülnek, illetve kerültek utcára. Valamennyien elvesztették munkájukat az óvodák és iskolák bezárása miatt, lévén gyerekeik korukból adódóan nem maradhatnak felügyelet nélkül. Sajnos, nekik nem tudtunk segíteni, mert a mi „bölcsős” lakásunkba csak várandósokat fogadhatunk, akik titkolják terhességüket, és a szülésig nálunk bújnak el a világ elől – fogalmazott a Bölcső alapítója.
A szakember úgy tapasztalja, egyértelműen nőtt a krízishelyzetek száma, hiszen sokaknak a védekezésre sincs pénzük a folyamatosan emelkedő árak miatt. Rengetegen vannak, akik a hosszú évek óta változatlan összegű családi pótlékból és a 25 ezer forintos alanyi jogon járó támogatásból próbálnak megélni két-három gyermekkel, ami külső segítség nélkül szinte lehetetlen. – Nehéz a jövőt megjósolni, főleg akkor amikor csúcson van a járványhelyzet, nem látni a végét és azt sem, mikor tud visszarendeződni a gazdaság. Idén sem várhatunk érdemi javulást ezen a téren sem – vázolta a jövőt Budavári.
A Gólyahír Egyesületnél nem volt jelentős emelkedés az örökbeadások tekintetében: 2018-ban március végéig 16 esetük volt, 2019-ben és 2020-ban március végéig 11, idén kilenc. Azt tapasztalták, az újszülöttek örökbefogadásnál halad az ügyintézés, de az iratok egy részének beszerzését nehezíti a bizonyos ügykörökre vonatkozó személyes ügyintézés szünetelése. A hivatalokban ugyanakkor igyekeznek mindenhol segítőkészek lenni. ơk idén mindössze annyi változást tapasztaltak, hogy mindkét oldalról (tehát gyermekre várókról és örökbeadó anyukák oldaláról is) egyre többen jelzik: elvesztették a munkájukat.
Katona Andrea, a Fészek Alapítvány elnöke kérdéseinkre azt írta, az örökbeadásaik száma nem nőtt az előző évhez képest, de nagyon megszaporodott a segítséget kérőké. – Tavaly 453 alkalommal kértek segítséget a hozzánk forduló családok, illetve krízishelyzetben lévő várandósok. (Az előző években ez sokkal kevesebb volt, 2019- ben alig 45 család kért segítséget örökbeadási szándék nélkül.) Ami fontos, hogy az állami gondozásba kerülő gyerekek száma jelentősen emelkedett. A létbizonytalanság, a külföldi munka megszűnése, a hazai alkalmi munkák beszűkülése (vendéglátás) sok esetben jelentett olyan krízist, amely miatt a várandósok úgy gondolták, hogy egyetlen útjuk az örökbeadás lehet. Ezeknek az esetnek nagyjából 8 százaléka végződött valóban örökbefogadással. Alapítványunk nagy hangsúlyt fektet a vér szerinti, vagyis örökbeadó családok megsegítésére, támogatására, azt elősegítve, hogy a gyermekek a vér szerinti családjukban nevelkedhessenek – fejtette ki a szakember.
Az Együtt az Életért Egyesület elnöke, Frivaldszky Edit elmondta, mivel szervezetük alapvetően a személyes találkozásokra épül, és az online kapcsolattartás még nincs teljes körűen kiépítve, ezért náluk kevés esetszám volt a járvány alatt. Ugyanakkor az összetett problémákkal őket megkeresők száma arányaiban igen magas, azaz előtérbe kerültek a bántalmazó kapcsolatok okozta krízishelyzetek vagy a jövedelem hiányából fakadó nehézségek. Nem segíti a kismamák helyzetét az sem, hogy az átmeneti otthonokba nehéz a bejutás, és nem biztos, hogy találnak helyet számukra. Szigorodtak az intézmények szabályai is, például nem lehet kimenni az épületből. – A járvány mindannyiunk életét megnehezíti, és az egyébként is nehéz helyzetben lévők számára még nehezebbé válnak a mindennapok – írta.
Lukács József, a Várva Várt Alapítvány elnöke is válaszolt a kérdéseinkre. A hozzájuk fordulók száma jelentősen nőtt, és sok családnak hozott újabb nehézségeket a vírushelyzet. A párkapcsolati problémák növekedését is tapasztalták. Az alapítványnak 2019-ben 100, 2020-ban már 256 esete volt – ezek nagyobb része egy-két támogató beszélgetéssel és tárgyi adományokkal orvosolható, míg 25–30 százalékban hosszabb távú gondozás során segítenek. – Az esetszámaink növekedésének az is oka, hogy több vidéki városban tudtak irodát nyitni, és az önkénteseik által több embert értek el – fejtette ki a szakember.
Tapasztalataik alapján több családnál a már meglévő gyerekeknek van szüksége tárgyi adományokra, élelmiszerre, míg korábban elsősorban a várandós anyák fordultak inkább hozzájuk. Az látják, az alkalmi munkából élőknek kevesebb a munkalehetőség Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Fontosnak tartják, hogy az igényelhető szociális juttatásokról minél több információt kapjanak a rászorulók, mert sok esetben igényelhetnének támogatást, de nem tudnak róla.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/15. számában jelent meg, április 9-én.
