Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A Transparency International szerint alapvetően téves a kormány helyreállítási terve

Szerző: | 2021. április 23., 17:57 | Belföld

Fotó: Unsplash/rawpixel

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hosszú dokumentumot („Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve”) tett közzé a magyar kormány, amelynek legfőbb célja az, hogy az Európai Bizottság felé bizonygassa: jogosult arra a mintegy 5800 milliárd forintra, amelyet Magyarország kaphat az uniós Helyreállítási Alapból. Ennek jegyében a kormány számos intézkedést ígér meg az Európai Bizottságnak. A célok egy része releváns, ám a dokumentum helyzetértékelése alapvetően téves, illetve nem tartalmazza a valós problémákat. Ebből fakad, hogy a célokhoz vezető eszközök sem lehetnek alkalmasak arra, hogy hatásukra érdemben visszaszoruljon a rendszerszintű korrupció Magyarországon – írja közleményében a Transparency International Magyarország.

HIRDETÉS - AIP

A Transparency szerint a Helyreállítási Terv az ügyészség „együttműködési rendszereivel”, a bírói függetlenség „megerősítésével”, a közbeszerzési rendszer hatékonyabbá tételével és az egészségügyi hálapénz visszaszorításával kapcsolatos megállapításai hiányosak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

A Helyreállítási Terv azt a látszatot kelti, hogy az ügyészség korrupció elleni tevékenységével kapcsolatban felmerülő kritikák orvoslására az informatikai fejlesztések a legalkalmasabbak. Nem látjuk indokoltnak ezt az optimizmust, illetve nem gondoljuk, hogy eddig az informatikai megoldások hiánya akadályozta az ügyészséget a korrupció üldözésében – hangsúlyozzák. Hozzátéve, hogy a terv nem vesz tudomást a valós problémákról, így például az Európai Bizottság 2020. évi, Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentésében az ügyészségre nézve megfogalmazott megállapításokról, ahogyan teljességgel figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács Velencei Bizottságának és GRECO-csoportjának a magyar ügyészségről kialakított jelentéseit is

Kiemelik, a kormány csupán gazdasági kérdésnek tekinti a bírói függetlenséget, amelynek hiánya visszaveti a gazdasági növekedést és „elrettentheti a beruházásokat”. Ugyanakkor a dokumentum hallgat arról, hogy a bírói függetlenség elsődlegesen a demokrácia és a jogállam egyik sarokköve. Ugyancsak nem foglalkozik az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellenőrizetlen túlhatalmával, a bírói álláspályázatokat érintő súlyos kritikákkal és visszaélésekkel, az Országos Bírói Tanács állásfoglalásainak a sorozatos figyelmen kívül hagyásával, a bírók korábbi kényszernyugdíjazásával, a bíróságok egyes konkrét döntéseivel kapcsolatban tervszerűen végrehajtott kormányzati lejárató kampányokkal, a Kúria új elnökének megválasztásával és az újonnan létrehozott jogorvoslati eljárásokkal sem.

A közbeszerzések terén a fő problémákat a kormány megfelelően nevesíti, és ezúttal el is ismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat – írja a Transparency. Hiába helyénvaló azonban a problémák felvetése, az okok beazonosítása már megkérdőjelezhető, illetve a megoldásukra tervezett intézkedések nem alkalmasak a magyarországi közbeszerzési rendszer működésének megreformálására.

Sajátos módon a kormány egyedül az egészségügyi hálapénz jelenségét azonosítja kiemelt vesztegetési területként. Egyetértünk azzal, hogy a hálapénz-jelenség káros és tömegesen elterjedt, továbbá azzal is, hogy a Btk. év elejétől hatályos módosításai kriminalizálták a hálapénz adását és elfogadását. A hálapénz kivezetésével kapcsolatos pozitív, értékalapú kommunikációs kampányt is fontosnak tartjuk, jóllehet mindez még a megerősített rendőri fellépéssel együtt sem biztos, hogy elegendő lesz a hálapénzjelenség felszámolásához. Ugyanakkor mindez természetesen nem lesz gyógyír az egészségügyi korrupció egyéb, például a beszerzések terén tapasztalható formáira, amelyeknek a dokumentum még a létezését is csak közvetetten ismeri el – írják.

A Transparency összegzése szerint a kormány egyáltalán nem vet számot az államhatalom saját felelősségével a kialakult rendszerszintű korrupciót illetően. A legnagyobb korrupciós kockázat Magyarországon a közintézmények foglyul ejtése, erről azonban nincs szó a kormány anyagában. A problémák gyökere az, hogy az állami intézmények – kevés kivételtől eltekintve – jelenleg nem a közjót, hanem a kormánypárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekeit szolgálják. A szervezet álláspontja szerint a korrupció elleni stratégiai lépések csak akkor lehetnének hatékonyak, ha a döntéshozók ezzel az alapvető problémával számot vetnének.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Európai Unió, helyreállítási alap, kormány, korrupció, Transparency International Magyarország


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest