Jelenleg nagy felelőtlenségnek érzem a járvány csúcsán visszaengedni az óvodásokat és az alsósokat, hiszen a koronavírus újabb mutációi már a fiatalokra, gyerekekre is veszélyesek, akiknél az oltás még szóba sem jött – mondta a Népszavának adott interjúban Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a gyerekek idegrendszere még fejlődésben van, ha megfertőződnek, az fejlődési zavarokat is okozhat, mivel a koronavírus is hat az idegrendszerre.
Szerinte ha vissza is mennek a gyerekek az iskolába, „annak nem arról kellene szólnia, hogy gyorsan, amennyi tananyagot csak lehet, le kelljen adni és mindenkit lefeleltetni. Közösségi élmények kellenek, persze nem minden áron. Most az egészség védelme lenne a legfontosabb.”
„Egy ország vezetésének az lenne a dolga, hogy olyan körülményeket teremtsen, ahol biztosítva van az egészséghez és a tanuláshoz való jog is. A mostani helyzetben ennek nem feltétlenül abból a két kérdésből kellene állnia, hogy kinyissuk vagy bezárjuk az iskolákat. Például ha már tavaly szeptemberre megszervezték volna, hogy ne kelljen egy osztályban egyszerre harminc diáknak együtt lennie, máris kevésbé lenne veszélyes bent lenni. Nyáron volt három hónap arra, hogy felkészüljünk a második hullámra, mégsem történt semmi” – fogalmazott.
Szerinte a döntéshozók a felelősségüket akarják elkenni. „Lényegében a szülőkre, pedagógusokra hárítottak egy országirányítási felelősséget, pedig azért vannak egy országnak vezetői, hogy értelmes kereteket adjanak a mindennapoknak. Most az van, hogy csináljatok, amit akartok, aztán majd később kiderül, ki csinálta jól.” Úgy látja, hogy „az országvezetés hatalmas mulasztása, hogy a járvány harmadik hullámában még mindig ott tartunk, hogy az egészséghez és a tanuláshoz való jog egyszerre sérül”.
Azzal, hogy végül nem tették kötelezővé az iskolába járást, „sok helyen sikerült is egymásnak ugrasztani a szülőket és a pedagógusokat. Mert a szülőknek csak látszólag van joguk, hogy döntsenek. A háttérben meg nyomás alatt vannak a tanárok, hogy vegyék rá a szülőket, engedjék a gyerekeket.” Hozzátette: „Nincs tiszta, egyértelmű szabály. Ez is felelősséghárítás a döntéshozók részéről.”
„A szorongás inkább a felnőttekről megy át a gyerekekre, ezért is tartom szörnyű dolognak azt a káoszt, ami az oktatásban is történik. A bizonytalanság nem segíti a megoldásokat, sem a gyerekeknél, sem a felnőtteknél” – fogalmazott.
Gyarmathy Éva arról is beszélt, hogy „az iskolai oktatás korábban is csak eldöcögött, nem felel meg a XXI. századi kihívásoknak, s főleg nem felel meg a XXI. századi gyerekeknek. A járvány tulajdonképpen megmutatta, hogy valamit rosszul csinálunk. Vagyis inkább felerősítette a jeleket, mert a problémákat már jó ideje jelzi az is, hogy egyre több a beilleszkedési, tanulási zavaros, sajátos nevelési igényű gyermek.”
