Az átláthatóság legitim és demokratikus elvárás, ezt az állítást több nemzetközi fórum mellett az Európai Unió Bírósága is elismeri – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán pénteken. Varga Judit hozzátette: a luxembourgi székhelyű bíróság megerősítette, hogy megkülönböztethető a civil szervezeteknek egy olyan csoportja, amelyek – céljaikra és eszközeikre tekintettel – képesek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni.
– Egyetértés van a magyar kormány és a bíróság között abban is, hogy ezen szervezetek finanszírozásának átláthatósága „mindannyiunk érdeke, vagyis közérdek” – közölte az MTI által is idézett igazságügyi miniszter. Mint a tárcavezető kiemelte: a vita Magyarország és Brüsszel között tehát eddig sem a kitűzött cél, hanem az eszközök megválasztása körül folyt.
– Mindezekre figyelemmel, tudomásul véve és tiszteletben tartva a bíróság korábbi döntését, a kormány az átláthatósági törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tesz javaslatot, amely ennek az eszköznek a módosításával megnyugtató módon rendezi a konfliktust – tudatta Varga Judit. Hozzátette, ez a javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt: transzparens működést.
– A civil szektor ma virágzik Magyarországon: jelenleg több mint 60 000 nem kormányzati szervezet működik – írta a miniszter. Varga Judit felhívta a figyelmet arra is: kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy értékteremtő tevékenységük átlátható legyen. Sajnálatosnak nevezte, hogy „míg számunkra az átláthatóság elve egy elérendő cél”, a baloldal már megint „szankciókat és más rémképeket lát” a benyújtott javaslatban. Ám mint Varga Judit fogalmazott: „Sokszor farkast kiáltottak már, ami eddig sem jött. Most se fog.”
