Addig módosítgatta felfelé a statisztikai hivatal a március-áprilisi halálozási adatokat, hogy mostanra kiderült: az elmúlt 50 évben népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22. és 28. között – írja a G7.hu.
Az első adatközlés a szóban forgó idei 12. hétre még 3872 elhunytról szólt, ami már akkor is nagyon soknak számított. Mostanra azonban a március utolsó teljes hetében elhunytak száma a KSH statisztikája szerint 4501 fő volt. (Érdekesség, hogy az operatív törzs nem ekkora, hanem két héttel későbbre tette a harmadik hullám csúcsát.)
Ennél egyetlen egy alkalommal haltak meg többen Magyarországon hét nap alatt, méghozzá 2000 első hetében (4678 fő). Ekkor tehát majdnem 180 halálesettel többet rögzített a KSH, mint idén március végén, ám az ezredfordulón még bő félmillióval több ember élt Magyarországon.
Így népességarányosan most volt magasabb az elhunytak száma – állapítja meg a portál.
A 2000 óta a pandémia kezdetéig eltelt bő két évtized leghalálosabb hete pedig a 2017-es influenzajárvány csúcsán volt, amikor 3616-an veszítették életüket Magyarországon.
Ugyanakkor a portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a harmadik hullám időszakának adatai még mindig nem véglegesek, hiszen a számokon még a jövőben is módosíthat majd a statisztikai hivatal. A koronavírus-járvány azonban így is olyan halálozási adatokat hozott Magyarországon, amilyeneket az elmúlt ötven évben nem láthattunk a G7 szerint. Így például az előző fél évszázad húsz leghalálosabb hetéből tizenegy az elmúlt alig több mint fél évben volt.
A KSH a G7 kérdésre azt válaszolta, hogy a heti halálozási adatokat forrása az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer, amelyben a Magyarország területén történt összes halálesetet rögzítik az anyakönyvvezetők.
