Adatvisszatartás közérdekből: a veszélyhelyzet végéig maradhat a kétszer 45 napos határidő

Adatvisszatartás közérdekből: a veszélyhelyzet végéig maradhat a kétszer 45 napos határidő

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Noha a koronavírus-járvány lecsengett Magyarországon, a minisztériumok és az állami szervezetek továbbra is ülhetnek akár 45 plusz 45 napot a közérdekűadat-igényléseken. Továbbra sem jelent meg ugyanis a kormányrendelet, amellyel visszatérhetne a normális állapot, vagyis az információszabadságról szóló törvényben előírt 15 plusz 15 napos válaszadási határidő.

A közérdekűadat-igénylések megválaszolási határideje egy tavaly novemberi kormányrendelet miatt tolódott ki a „békeidőbeli” 15-ről 45 napra, de még ez is megtolható újabb 45 nappal, ha az adatok kiadása veszélyeztetné a járványügyi feladatok ellátását. Így fordulhatott elő, hogy a járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatok már csak akkor váltak ismertté, amikor már az információnak már nem, kevéssé volt hírértéke. Ilyen volt például a szociális intézmények fertőzöttségi adatsora, amelynél három hónap elteltével adták ki az adatokat Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek. A kormányrendelet megjelenése után egy sor állami szerv kért 45 napot a nem egészségügyi adatok kiadására, ezzel halogatva az olykor kényes információk biztosítását.

Emlékezetes eset volt, amikor Müller Cecília országos tiszti főorvos egy tévedésből Hadházy Ákos független képviselőnek elküldött levél szerint jobb kifogást kért kollégáitól a „feladatellátás veszélyeztetése helyett”. („Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”.)

A veszélyhelyzet végéig hatályban

Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet politikai szabadságjogi projektjének jogásza lapunk érdeklődésére azt mondta, a járványügyi helyzet alapján nincs legitim indoka a 45 napos adatszolgálatási határidő fenntartásának. – A veszélyhelyzet megszűnésekor hatályba lépő – átmeneti szabályokról szóló törvény tartalmazza az adatigénylések megválaszolására vonatkozó szabályokat. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyhelyzet végéig marad hatályban az adatigénylés határidejéről szóló kormányrendelet. Ugyanakkor az nem világos, hogy most miért van veszélyhelyzet, ha már lényegében az összes korlátozást feloldotta a kormány – magyarázta a jogász.

Pásztor Emese ugyanakkor emlékeztetett az Alkotmánybíróság (AB) áprilisi határozatára, amely egyébként Szél Bernadett második beadványa után foglalt állást az adatszolgáltatási határidő ügyében. Az AB-határozat lényege, hogy nem lehet automatikusan 90 napig visszatartani az információkat. Emellett kimondta azt is, hogy az adatkezelőnek részletesen kell megindokolnia, hogy milyen közfeladat-ellátása kerül veszélybe, ha nem 15 napon belül válaszol meg egy adatkérést. „A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell” – olvasható a határozatban.

A miniszterelnök szerint is nagyon hoszú

A közérdekűadat-igénylések 45 plusz 45 napos megválaszolási határideje szóba került azon a június 10-i kormányinfón is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt a tájékoztatóra beengedett újságírók kérdéseire. A kormányfő – a 15 napos határidőhöz való visszatérésre vonatkozó – felvetést indokoltnak nevezte. Azt is mondta, hogy a 90 nap nagyon hosszú. A veszélyhelyzeti szabályozást szeretné minél hamarabb „kivezetni”.

– Nagyon remélem, hogyha túl vagyunk az Európa-bajnokságon, minél hamarabb jogilag is az lesz a helyzet, mint ami a valóságban, mert a valóságban látja, hogy tulajdonképpen Magyarország már egy normális demokráciaként működik, szinte egy válság utáni demokratikus, gyülekezési, szervezkedési, önkormányzati lehetőségekkel élő ország a mienk. Szeretném, hogyha a jogi helyzet minél hamarabb összhangba kerülne ezzel – magyarázta. Majd megismételte, hogy a veszélyhelyzeti szabályozást az Európa-bajnokság végéig azért érdemes megtartani, „mert nem tudjuk, hogy indul-e újabb hullám”. ,Sok ember jön, sokan leszünk együtt” – jegyezte meg.

A labdarúgó-Európa-bajnokság ugyan még nem ért véget, ám az utolsó budapesti mérkőzést június 27-én rendezték.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a veszélyhelyzet az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetétől számított 15. napig tart. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erről egyébként azt mondta, hogy a kormány akár korábban is dönthet a különleges jogrend megszüntetéséről.