2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag – derül ki a Szél Bernadett független országgyűlési képviselő által kikért adatokból.
A tizenegy és fél év adatai szerint a legtöbb személyt 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett. A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, telefonját lehallgathatják, leveleiket rögzíthetik. Akár a felhatalmazási törvénnyel együtt átnyomott rémhírterjesztős Btk-módosítás is lehet titkos megfigyelés alapja, ami a 2020-ban megnövekedett számot is magyarázhatja – írta Facebook-bejegyzésében a politikus.
Hozzátette: a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki például terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt. „Mindenesetre az ebből az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi személyt figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet” – fogalmazott.
Még múlt héten írtuk meg, hogy minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 esetben engedélyeztek idén nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az Igazságügyi Minisztériumban. Ez július 19-ig összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet jelent. Az idei nyár közepéig kis híján annyi ilyen kérelmet hagytak jóvá az minisztériumban, mint 2015-ben egész évben (ekkor ez a szám 1038 volt). 2020-ban csak 1285 információgyűjtést engedélyeztek, de ezt a számot, ha marad az idei tempó, már október 4-én elérhetik. Ami a korábbi éveket illeti, 2019-ben még 1340 ilyen eset volt, 2018-ban 1282, míg 2017-ben pedig már 1256.
A titkos megfigyelés azt követően került az érdeklődés középpontjába, hogy kirobbant a Pegasus-botrány, vagyis kiderült, évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, ennek a neve Pegasus. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.
