A honvédelmi miniszter elárulta, hol szolgál és hogy van Orbán Gáspár

A honvédelmi miniszter elárulta, hol szolgál és hogy van Orbán Gáspár

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond az Agrárium és nemzetbiztonság címû tudományos konferencián a Gödöllői Királyi Kastélyban 2024. január 18-án. (MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mennyire veszélyes a helyzet Ukrajnában? Mit keresnek a magyar csapatok Csádban? Milyen fejlesztésekkel védi hazánkat a Magyar Honvédség? Hol szolgál Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia? – ezekre a kérdésekre is válaszolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Indexnek adott hosszú interjújában. 

A legizgalmasabb kérdés az interjú végén hangzott el: „A miniszterelnök fiának halálhírét keltik a közösségi médiában. (Erről január elején a Pesti Srácokból lehetett először értesülni, a lap már akkor álhírként számolt be róla.) Hogyan kezeli ezt a honvédség, különös tekintettel arra, hogy Orbán Gáspár hivatásos katonatiszt? Lehet azt tudni, hogy most hol, milyen rendfokozatban szolgál? hogy Orbán Gáspár most hol és milyen rendfokozatban szolgál?” – Orbán Gáspár katonatiszt, méghozzá egy kiválóan képzett, az Egyesült Királyság-beli sandhursti akadémián is képesítést szerzett magyar katonatiszt. Odamegy, ahová a parancs szerint mennie kell. Én rendeltem ki összekötő tisztnek – jelentette ki ezzel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Mint hozzátette, ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és a miniszterelnök fia is feladatot teljesít. – Speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve – árulta el, majd üzent a halálhírt keltőknek: „A százados úr kiváló egészségnek örvend.”

Az interjúban a honvédelmi miniszter egyebek mellett beszélt arról is, hogy a szervezett embercsempészek időnként katonai jellegű mozgásokat hajtanak végre Magyarország déli határánál. Szerinte a migránsokat rabszolga-kereskedelemhez hasonló módszerekkel terelik Európába, szervezett embercsempészek irányításával ostromolják a határzárat, és időnként katonai jellegűek azok a mozgások, amik a déli határunknál tapasztalhatók. Az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta, ez egy sajátos keveréke a legmodernebb hadviselésnek és a világháborúk embert nem kímélő harcának. Úgy látja, hogy a harctéri realitások kíméletlenek, a felek katonai értelemben nem bírnak egymással, és ez a konfliktus elhúzódását vetíti előre, mivel politikai céljaik egyelőre nem változtak. Eközben vannak jelei annak, hogy ma már komoly lőszerhiány és akadozó ellátás van a frontvonalon. 

Kitért a csádi misszió céljára is: úgy látja, a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek. „A Száhel-övezetben, ahonnan amúgy is nagy az elvándorlás, amit a terrorizmus és a politikai bizonytalanság is tovább ront, elemi érdekünk a régió stabilitása. Puccshullám söpört végig az övezetben melyből jóformán csak Csád maradt ki. Ezért döntöttünk úgy, hogy komplex segítséget küldünk Csádnak, amelynek van katonai eleme is” – fejtegette a miniszter, majd emlékeztetett arra, hogy korábban ott voltak a magyar katonák Afganisztánban és Afrikában, jelenleg pedig részt vesznek a KFOR-ban és a boszniai békefenntartó misszióban is. Csád annyiban teremt új helyzetet, hogy ezt a missziót a szövetségesek támogatásával, de nem más alárendeltségében, hanem önállóan fogják végrehajtani. A műveletben például az Egyesült Államokkal és Franciaországgal működnek együtt, most a csádi közjogi eljárás zajlik.

Szóba került az is, hogyan toboroznak havi bruttó 737 ezer forintos belépő illetménnyel: a tárcavezető szerint a várakozásaiknál jobban halad a toborzás, és a következő feladat a tüzérképesség visszaépítése lesz. Ami a haderőfejlesztést illeti, azt viszont nem lehet kicsiben elkezdeni, majd kicsiben véghezvinni. – Megyünk egyre feljebb, kiépül a teljes légvédelem, és feláll a nehézdandár, amely védelmünk gerince. Mindennek építőkockái a Leopardjaink, PzH-ink, a Gidránok és a Lynxek, a legmodernebb izraeli radarokkal és norvég rakétákkal pedig komoly légvédelmi rendszert építünk ki. A légierőnk forgószárnyas része teljesen kicserélődött az Airbus-eszközökkel, érkeznek nyáron az Embraer KC-390-es szállítórepülőgépek, és megkezdődik az L-39NG sugárhajtású könnyű kiképző gépek rendszerbeállítása is – fogalmazott Szalay-Boborovniczky. Az interjú további részletei ITT olvashatók.