Győr önkormányzata a törvényes határidő utolsó napján, múlt pénteken megtámadta az MSZP népszavazási kérdését az akkumulátorgyárak kapcsán – derült ki egy Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke és Tóth Bertalan, a párt parlamenti frakciójának vezetője által tartott szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt.
Felidézték, hogy a győrszentivániak körében nagy felháborodást keltett, mikor megtudták, alig pár kilométerre tőlük akkumulátorgyár épülhet. Pollreisz Balázs, az MSZP helyi elnöke, önkormányzati képviselője látva a civil tiltakozást, népszavazást kezdeményezett a gyár megépülése ellen. Bár márciusban a helyi választási bizottság elutasította a népszavazási kérdéseket, a Győri Törvényszék azonban megváltoztatta a bizottság döntését, és hitelesítette az egyik kérdést. Ám ezzel még nem dőlt el véglegesen, lesz-e népszavazás, ugyanis a győri önkormányzat tulajdonában lévő cég, a Győr Nemzetközi Ipari Park Kft. a törvényes határidő utolsó napján, múlt pénteken alkotmányjogi panasszal élve megtámadta a gyűjtést, vagyis most az Alkotmánybíróságnál pattog a labda. Tóth Bertalan szerint ezzel ezzel az önkormányzat a kormány érdekeit védi a saját lakosaié helyett.
„Ne akkugyár nőjön ki a földből”
Ha átengednék a népszavazási kérdést, az így hangzana:
„Egyetért-e ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII.27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?”
A gyárhoz ugyanis újabb földterületek bevonására is szükség lenne. Komjáthi Imre ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Szerinte „a kapitalizmus egyik legdurvább megjelenési formája” az, amit az akkumulátorgyárak kapcsán látni. A cégek nem az anyaországba, a sivatag közepén építenek akkugyárakat, hanem elviszik másik országba, amelynek felélik az erőforrásait úgy, hogy annak közben sok haszna nem származik belőle. – Én ott voltam három hete Pollreisz Balázs mellett Győrszentivántól három kilométerre, ahol ezt az akkumulátorgyárat fogják építeni a búzamező közepén. A jó zsíros magyar földből ne akkumulátorgyár nőjön, hanem abba jó magyar búza vetessék, és abból jó magyar kenyér legyen – fejtette ki. A párt kifogásai között az is szerepel, hogy „magyar vizet felhasználva, magyar levegőt elszennyezve” működnének ezek a gyárak – ráadásul első sorban nem magyar munkaerőt alkalmazva. Utóbbiról szólva elmondta, az ország járva látják, hogy mekkora konfliktusokat tud okozni a külföldi munkaerő bevonása, mert megjelenésük sokszor a helyieket, de még a munkáltatót is felkészületlenül éri, például nincs elég tolmács a gyárakban.
Az MSZP mindenesetre bízik benne, hogy átengedi a kérdést az Alkotmánybíróság, és ez esteben a párt támogatni fogja a civileket abban, hogy elmondhassák a véleményüket, hiszen „ez elsősorban a győriek harca”. Az aláírásgyűjtést például célzottan erre felkészített aktivistáikkal kívánják majd segíteni. Emellett arra kérték a többi ellenzéki pártot, ők is támogassák az ügyet, hiszen összesen 30 nap alatt kell majd közel 30 ezer aláírást összeszedniük. – Tudjuk azt, hogy van néhány ellenzéki párt, akik eddig sajnos nem tudtak sikert elérni Debrecenben, de most itt a lehetőség, hogy Győrben közös sikert érjünk el. Ez egy nagyon nagy feladat lesz, amihez mindenki kell – mondta.
A Momentum és az LMP is segítené az aláírásgyűjtést
A Magyar Hang arról kérdezte a politikusokat, ha nem az akkumulátorgyártást preferálják, akkor milyen iparág irányába kellene elmozdulnia Magyarországnak, hiszen a hagyományos autógyártás leáldozóban van, ami hosszú távon például Győrt is hátrányosan érintheti. A politikusok szerint magasabb hozzáadott értékű gazdaságot kéne építeni. Tóth Bertalan Pécs példáját említette, ahol nincs ilyen hatalmas nagy autóipari gyár, az önkormányzat pedig arról is döntött a helyiek megkérdezése után, hogy nem kívánnak akkugyárakat létesíteni. Ott például a magas hozzáadott értékű exportra termelés a jellemző, kisebb üzemek működnek, miután nincs olyan nagyobb gyár, ami kiszorítsa őket. Azzal kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy ki lesz az MSZP győri polgármester-jelöltje, azt mondták, még nem született döntés, és nem is szeretnék az akkumulátorgyár elleni tiltakozás ügyét felhasználni kampánycélokra.
És hogy tényleg besegítene a többi, akkumulátorgyárak építését kritizáló ellenzéki párt az aláírásgyűjtésben? A Magyar Hang megkeresésére Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője azt mondta, várják az Alkotmánybíróság pozitív döntését, és ha lesz népszavazás, segíteni fogják az aláírásgyűjtést Győrben, hiszen helyben már kialakult az együttműködés a civilekkel. Bedő Dávid momentumos országgyűlési képviselő is azt mondta lapunknak, a Momentumra lehet számítani minden ilyen helyi kezdeményezésben, vagyis ők is segítenének az aláírásgyűjtésben, hogy a győriek elmondhassák a véleményüket az ügyben.
Tóth Bertalan arról is beszélt, az MSZP határozati javaslatot is kezdeményezett az akkugyárak ügyében. A kormány jelenlegi szabályozása szerint a település határának 12 km-es körzetében nem lehet szélerőműveket építeni a környezetvédelmi hatásokra és a települési érdekekre hivatkozva. Ennek mintájára a párt egy olyan határozati javaslatot szeretne elfogadtatni, hogy akkugyárakat se lehessen 12 kilométeres körzetben építeni, ha csak a helyben élők nem szeretnék ezt kifejezetten. Ugyancsak feltételül szabnák, hogy a gyárak tartsák be a munkaügyi és környezetvédelmi előírásokat, továbbá 25 aranykoronánál magasabb minőségű földterületekre ne lehessen ilyen gyárakat építeni.
Formális összellenzéki egyeztetések továbbra sincsenek
A háttérbeszélgetésen szóba került az is, elindultak-e az ellenzéki egyeztetések a jövő évi önkormányzati és EP-választások kapcsán, amelyek mint szerdán kiderült, 2024. június 9-én lesznek. A politikusok szerint a párt alapszabálya egyértelműen fogalmaz, a jelölési folyamat a helyi szervezetek hatáskörébe tartozik, helyben ezek az egyeztetések zajlanak. Januárban egyébként az MSZP kezdeményezte a magasabb szintű ellenzéki egyeztetést, de a DK és az LMP elmondásuk szerint ezt azzal utasította vissza, hogy nem időszerű. Vagyis jelenleg csak „informális beszélgetések” vannak, de ha lesznek formális beszélgetések, azt közösen fogják kommunikálni a többi párttal. Azzal kapcsolatban, hogy támogatnák-e Karácsony Gergely főpolgármesteri újrázását, elmondták, nem evidencia senkinek sem az automatikus támogatása, de nem elégedetlenek vele, ugyanakkor döntés még nem született az ügyben. Utóbbit a párt budapesti szervezetének kell meghoznia, de az MSZP országos elnökségének egyetértési joga van a kérdésben.
Ehhez hasonlóan még arról sincs döntés, ki vezesse a párt EP-listáját. Ugyanakkor Tóth Bertalan elmondta, számításaik szerint ha a hat ellenzéki párt közös listán indulna, akkor akár 9-10 EP-képviselőjük is lehetne, külön viszont csak 6-7. Vagyis ők nem adták fel törekvéseiket a közös indulással kapcsolatban, de ettől függetlenül az önálló indulásra is készülnek. Hozzátette: a megyei önkormányzati listás szavazás esetén is látnak olyan megyéket, ahol ha közösen indulnának, hosszú évek óta először közgyűlési többségük lehetne. Tóth szerint ők minden dologban érdekeltek, ami valós alternatívát nyújt az ellenzéki szavazók számára. Az ő saját véleménye az, hogy „ami képet most mutatunk, az biztos, hogy nem az ellenzéki szavazók elégedettségét váltja ki”.
