Az Európai Unió Bíróságának (EUB) újabb döntése mutatott rá
a magyar kormány devizahiteles ügyekben kialakított állásfoglalásának
tarthatatlanságára – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter
devizahiteles ügyvéd, korábbi bíró. – A C-260/18. számú lengyel ügyben előzetes
döntéshozatali eljárásban hozott döntés szerint az árfolyamrésre vonatkozó
tisztességtelen feltételek nem helyettesíthetők a lengyel polgári jog általános
rendelkezéseivel – tett hozzá.
Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, miután a lengyel ügyben hozott döntés az unió egész területén érvényes, a mostani döntés megerősítette az idén tavasszal a C-118/17-es magyar ügyben hozott ítéletet. Ugyanis mindkét ügyben az az EUB álláspontja, hogy a szerződés érvénytelensége egyben azt jelenti, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, de abból le kell vonni az adós által korábban már fizetett törlesztőrészleteket.
Nemzetközi vizsgálóbizottságot követelnek a magyar devizahitelesek Brüsszelben | Magyar Hang– Az említett ügyekben hozott EUB döntések értelmében
egyértelmű jogi álláspontom szerint hibás a második devizahiteles törvény azon
passzusa, amely szerint a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelen
devizahiteles szerződések esetében az adósok nem kérhetik az eredeti álláspont visszaállítását
– emelte ki az ügyvéd.
Az EUB mostani és korábbi döntése összecsengeni látszik Kásler Árpádnak, az Európai Unió Parlamentje Petíciós Bizottságának ülésén elhangzott, a magyar devizahiteles károsultak azonos elbírálását követelő beszédére adott bizottsági válasszal. A szeptember 5-én elhangzott beszédre reagálva ugyanis az Európai Bizottság képviselője elmondta, október végéig van ideje a magyar kormánynak, hogy közölje, mit szándékszik tenni annak érdekében, hogy az uniós jogok ebben a tekintetben is érvényesüljenek Magyarországon.
A legfrissebb EUB-döntést elemezve a Frankfurter
Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet
közel 18 milliárd euró, azaz hozzávetőlegesen hatezer milliárd forint veszteséget
okozhat a Kelet-Európában tevékenykedő bankoknak.
