Egyhetes csúszást követően, kedden este nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényt, amelyről már hónapok óta beszéltek a kormánypártok. A parlament honlapján olvasható javaslat többek közt a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról rendelkezik, és arról is, hogy „választói akarat tiltott befolyásolása” miatt három év börtön szabható ki. Részben a törvény miatt az Alaptörvényt is módosítják a kormánypártok immár tizenkettedik alkalommal.
A törvény szövege azzal indul: „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és
sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal”. Bár leszögezik, a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, ám ezt a szabályt a benyújtó szerint 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. Így arra a következtetésre jut, a hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.
Orbán javaslatára nevezik ki a hivatal vezetőjét
A törvény többek közt a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról dönt „ az alkotmányos önazonosság védelme” érdekében, ami az „e törvényben meghatározottak szerint működő, elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv”. A hivatal „független, csak jogszabályoknak van alárendelve”, így például feladatát politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen látja el. Bár a törvény szövege szerint függetlenséget várnak el a hivataltól, annak elnökét a miniszterelnök, vagyis Orbán Viktor javaslatára fogja kinevezni hat évre a köztársasági elnök, Novák Katalin.
Többek közt az alábbi feladatokat kell elvégeznie:
• szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz,
• a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más érintettektől beszerzett információk és adatok
értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését,
• javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre,
• évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, amelyet minden évben június 30-ig nyilvánosan hozzáférhetővé tesz a honlapján,
• kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének érdekében.
Módosul a Büntető törvénykönyv
A módosítás tartalmazza azt is, hogy a Büntető törvénykönyv új alcímmel egészül ki, amely a „választói akarat tiltott befolyásolását” részletezi. Ebben az áll: „a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező
megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Tiltott külföldi támogatásnak az olyan külföldről származó támogatás minősül, amelynek elfogadását vagy felhasználását a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény tiltja. És hogy ki számít felelős személynek? Az, akit a civil szervezetről szóló törvény határoz meg annak.
Nem indulhat választáson az, aki nem nyilatkozik
Az új módosításból kiderül az is, ezentúl a választáson induló jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy „a választói akarat befolyásolására
vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel”. Leszögezik azt is, a választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette, vagyis aki erre nem hajlandó, az gyakorlatilag a választáson sem indulhat. Ehhez hasonlóan azoknak az egyesületeknek is nyilatkozni kell erről, akik jelölő szervezetként kérik nyilvántartásba vételüket. Amennyiben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítja, hogy az egyesület mégis fogadott el tiltott külföldi támogatást, akkor a támogatás kétszeresét kell befizetniük az ÁSZ által meghatározott számlára. A törvényjavaslat ugyanakkor nem tartalmaz sajtótermékekre vonatkozó szabályozást.
Tizenkettedszer módosul az Alaptörvény
Az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény is módosul ismét – nem kizárólag, de részben szintén a szuverenitás védelmére hivatkozva. Az ezzel kapcsolatos javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be ugyancsak kedden este. Az új Alaptörvény többek közt ezzel a passzussal egészül ki: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A nemzeti konzultációban is a szuverenitás miatt aggódnak
A mostani törvényjavaslat benyújtását megelőzően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szeptemberben a közmédiának úgy nyilatkozott: a módosítás célja, hogy azokat – a sok esetben „álcivil” – szervezeteket, amelyeket „külföldről pénzelnek”, valamint azokat a pártokat és személyeket is számon lehessen kérni a jövőben. Azt is megjegyezte, „Brüsszel” nem fogja jól fogadni a törvényjavaslatot, mert folyamatosan politikai alapon támadják Magyarországot.
A kormány nemrégiben elindított, legújabb nemzeti konzultációjának is a „szuverenitásunk védelméről” címet adták, és fő üzenete, hogy „nem szabad úgy táncolni”, ahogy Soros György fia, Soros Alex és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „fütyülnek”.
