A koronavírus terjedése és az ebből fakadó társadalmi pánik leglátványosabban a globális turizmust veti vissza. Már az elmúlt napokban Olaszország bizonyos részein a szállásfoglalások 90 százalékát mondták le márciusra, Rómában pedig hatvan százalékkal csökkent a turizmus. Ez a jövőben még drasztikusabb lehet, hiszen hétfő este az egész országra bejelentették a vesztegzárat. Itthon is komoly visszaesésre kell felkészülni.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) jelentése szerint itthon is napról napra nő a visszamondások száma. A hazai számokat tekintve a három tavaszi hónapra összesítve a foglalások 16,4 százalékát mondták vissza a kiemelt küldő országból: Ausztriából és Németországból 9-9 százalék, az USA-ból és az Egyesült Királyságból 16-16 százalék mondta le a tervezett útját. Budapesten közel 20 százalékos már most a lemondások aránya, ezen belül az USA-ból 12 százalék, Kínából 50, Izraelből 32 százalék. Az Airbnb esetében is óráról órára nő a foglalások visszamondása - erről számolt be a Világgazdaság keddi cikke, mely szerint Budapest belvárosában lakások ezrei állnak üresen. A Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke, Schumicky Balázs szerint nemcsak a húsvéti időszak, de az Európa-szerte munkaszüneti napnak számító május elsejéhez kapcsolódó hosszú hétvégére sem lehet már foglalásokkal számolni. A MAKE elnöke szerint a bevételkiesést már a május és szeptember közötti csúcsidőszakban sem lehet majd pótolni.
A helyzet azonban tovább is romolhat. Egy uniós közlés szerint, ha az európai járványügyi helyzet nem javul, akkor idén húsvétra akár 85 százalékkal is csökkenhet az európai turizmus. Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt kedden, hogy komoly visszaesésre kell számítani, a turizmusban, vagy mint fogalmazott, „a turisztikai szezon kampó” lehet. Nemzetközi tapasztalatok szerint körülbelül tíz hónap kell ahhoz, hogy az ágazatban helyreálljon a forgalom, de addig is a hazai helyzet megsegítésére az MTÜ egymilliárd forintos vis maior keretet hozott létre, hogy így segítse a turisztikai szektor vállalkozásait, és minimalizálja a károkat.
Orbán Viktor: Világjárvány lesz, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából | Magyar Hang
A koronavírus gazdasági hatásainak elemzéséről szólt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos gazdasági évnyitója. - Fejünk felett a koronavírus veszélye, látjuk, hogy a világon hol és milyen károkat okozott - indította a rendezvényt Parragh László, a kamara elnöke a Portfolio beszámolója szerint.
Van is mitől félni, hisz a koronavírus kitörése előtt a hazai szállodapiac valódi szárnyalásnak indult idehaza a túlturistásodás következményeként. Ezt a Felelős Turizmus Partnerség szerint így lehetne definiálni: „olyan turistacélpontok, ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”.
Budapest persze mindig is kedvelt desztináció volt, de az elmúlt egy-két évben nemcsak az ideérkezők, de a vendégéjszakák száma is jelentősen megugrott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a tavaly decemberi időszak már önmagában rekordnak számított a külföldi vendégforgalom szempontjából, a megelőző években ugyanebben az időszakban még soha nem fogadtunk annyi külföldi vendéget mint 2019 végén. Csak ebben a hónapban 14,7 százalékkal emelkedett meg a turisták száma, akik 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.
Egész éves viszonylatban is jelentős növekedést mértek: a KSH adatai azt mutatják, hogy a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, míg a vendégéjszakák száma megközelítette a 31,3 milliót, ebből 15,6 millió éjszakát a belföldi turisták, 15,7 milliót pedig a külföldi vendégek produkáltál. A KSH adatait tekintve az elmúlt tíz évben másfélszer több vendég másfélszer több vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, mindez pedig 2,5-szer nagyobb szállásdíjbevételt jelentett a tavalyi évre nézve.
Budapesten jelenleg 24 hotel épül, zömmel a belvárosban, ezek közül 2020 folyamán várhatóan 18-at adnak majd át, ami 2150 új szobát jelent. Országos viszonylatban 32 hotel készül, a teljes hazai szállodakapacitás pedig a tervek szerint 3750 szobával bővül 2022 végéig.
A szállodapiac növekedése inkább csak reakció a megnövekedett igényekre. A túlturistásodás már egy ideje hazánkban is megfigyelhető, de persze mindig lehet durvább a helyzet. Az ingatlanárak hosszú távon várhatóan nőni fognak, csak talán nem ennyire gyorsan, mint eddig. De csökkenhet a belváros népessége is, a lakók kiszorulhatnak erről a környékről, a magas árak pedig kizárhatják az új beköltözőket.
– mondja Olt Gergely, a Társadalomtudományi Kutatóközpont segédmunkatársa, szerinte ugyan a szállodapiac bővülés akár pozitív hozadékkal is bírhat, hisz új munkahelyek jönnek létre, ahogy Budapest GDP-je is megnőhet, de hangsúlyozta, hogy a negatív társadalmi hatásokkal egyelőre kevésbé foglalkoztak a döntéshozók.
A fent említett adatok bár azt mutathatják, versenyképessé vált a magyar turizmus, az azonban egyre biztosabb, nagy visszaesésre kell számítani a szektorban, ahogy felmerül az a kérdés is, ha a koronavírus hatására a turizmus teljes hanyatlásnak indul, mi lesz a most épülő hotelek sorsa.
