Ott, ahol ilyen magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – mondta a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában június 6-án. Merkely Béla azt is mondta, Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez, vagy már el is értük azt.
Ekkor – azaz öt hónappal ezelőtt – közel 5,3 millió beoltottnál jártunk, a delta-variánsról pedig már lényegében mindent tudtunk, amit most is; azaz hogy a koronavírus még jó ideig itt lesz velünk, több millió oltatlan pedig saját életét, egészségét veszélyezteti, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátórendszer újbóli túlterhelésének kockázatát is magában hordozza.
Miután a kormány már nyár elején elengedte a nagyon is valós problémát – ötmillió beoltottnál lényegében minden járványügyi korlátozást feloldottak –, az oltottak száma csak minimálisan emelkedett, jelenleg 5,96 milliónál tart a számláló. Pedig a veszélyekre már akkoriban és azóta is folyamatosan figyelmeztetnek a szakértők, sürgetve azokat az óvintézkedéseket, amelyek a járvány első három hullámának tapasztalatai alapján evidenciának számítanak, és amelyek egyébként érdemi változást nem jelentenének az ország életében, de még csak pénzbe sem kerülnek: ilyen a zárt térben való kötelező maszkhasználat, illetve a védettségi igazolvány tartalommal való megtöltése. Ám a kormánynak egészen a múlt hétig mindössze arra futotta, hogy milliárdokért Merkely Béla portréjával és az „Oltás működik. Magyarország működik.” szlogennel teleplakátolják az országot, ami – mint látható – nem vagy alig serkentette az oltakozási kedvet.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy a tömegközlekedési eszközökön november 1-jétől kötelező a maszk viselése, a munkáltatók pedig kötelezővé tehetik az oltást alkalmazottjaiknak. Érthetetlen okból azonban egyéb zárt terekben – így a boltokban, vendéglátóhelyeken – továbbra sem kell maszkot viselni, mint ahogy a védettségi igazolványt sem teszik hasznossá központilag. Gulyás az ezt firtató kérdésekre mindössze annyit tudott mondani, hogy a kormány szakemberei ezt tanácsolták, és ők hallgatnak rájuk. (Majd nem sokkal később kiderült: maga a miniszter is fertőzött.)
Ám a baj már bekövetkezett: a járvány ismét meredek emelkedésnek indulva már a második hullám felívelésekor tapasztalt szinten van – mind a fertőzöttek számát, mind pedig a napi halálozást tekintve. Azaz nagyon úgy tűnik, a tétlenség eredményeként közel hatmillió beoltott mellett is ugyanott tartunk, mint egy évvel ezelőtt. A pénteken közölt adatok szerint 24 óra leforgása alatt 6804 új fertőzöttet igazoltak. Elhunyt 83 „többségében idős, krónikus beteg”, így az elhunytak száma 31 184 főre emelkedett. 3629 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 366-en vannak lélegeztetőgépen. (Ezek a számok nagyságrendileg megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel: a 2020 november 3-ai jelentés 84 halottról, 3989 napi fertőzésszámról, 4767 kórházban ápoltról és gyakorlatilag ugyanennyi, 348 gépi lélegeztetést igénylő betegről szólt.)
Az igazolt fertőzések számát tekintve ugyan jobban állunk a régió más országainak zöménél (csak Lengyelországban vannak alacsonyabb számok), ugyanakkor a halálozások számát tekintve már az élbolyban vagyunk. Az oxfordi egyetemen működtetett online adatbázis, az Our World in Data adatai szerint heti gördülőátlagban Magyarországon egymillió főre 4,58 haláleset jutott, aminél rosszabb számokat csak az alacsony átoltottságú Románia és Bulgária produkált, míg az uniós átlag 2,62 haláleset per egymillió fő.
Hogy mekkora a baj, csak egy-egy nyilatkozatból és a covidellátásban dolgozók által szivárogtatott információmorzsákból sejthető, hiszen a kormány inkább az adatok eltitkolásának évszázados hagyományait ápolja. (A kormány egyebek között „nem tudja”, területi szinten miként alakulnak a fertőzési, halálozási adatok, mint ahogy arról sincs hivatalos információ, a kórházban kezeltek közül mennyien kaptak oltást, illetve milyen típusút.)
A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházból szivárgó információk szerint az intézményben kezelt covidosok mindössze 75 százaléka oltatlan, negyedük azonban mindkét oltást felvette. a kórházi ellátásra szoruló oltottak zöme hetvenévesnél idősebb és Sinopharmmal oltott. Azaz – ha információink helytállók – a kórházi tapasztalatok alátámasztják a kínai oltással kapcsolatos korábbi aggodalmakat és egybevágnak a gyártó tájékoztatásával is, miszerint időseknél nem feltétlen váltja ki a vakcina a kívánt hatást. A lapunkhoz eljutó információkkal természetesen megkerestük a Csolnoky Ferenc Kórházat is, ahonnan több nap után sem érkezett reakció.
Hivatalosan nem erősítették meg azon értesüléseinket sem, magánemberként – az intézmények osztályait körbetelefonálva – azonban meggyőződhettünk róla, hogy több fővárosi kórházban is covidüzemmódba kapcsoltak. A Semmelweis Egyetem I-es Belgyógyászati Klinikájának első és második emeleti kórtermeiben már csak koronavírusos betegeket kezelnek, míg a Honvédkórházban az urológia minősült át covidosztállyá. Úgy tudjuk, az intézményekben már napirenden van az elektív ellátások egy részének halasztása, ami az erőforrások szükséges átcsoportosítása miatt merülhet fel. Az SE és a Honvédkórház sajtóosztályát, illetve az ez utóbbit fenntartó Honvédelmi Minisztériumot szintén hiába kerestük, válasz nem érkezett. Egyéb forrásból ugyanakkor megtudtuk: nem önszántukból nem válaszolnak, az intézmények kommunikációját központilag irányítják, a Magyar Hang pedig immár hagyományosan tiltólistán van.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/45. számában jelent meg, november 5-én.
