Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – adja hírül az MTI.
A bíróság csütörtökön közzétett ítéletében megállapította: „Ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára”.
A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte.
Az ügyben eljáró győri bíróság megállapította, hogy a magyar jogalkotó a tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltotta fel, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank által a devizára megállapított hivatalos árfolyam vonatkozik a folyósításra és a törlesztésre is. Másrészt kimondta, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy e tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára.
Ezután a győri bíróság fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, amely megállapította, hogy a magyar jogszabály megfelel az uniós irányelv célkitűzésének. Ez pedig az, hogy a felek közötti egyensúlyt helyreállítsa a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz.
Mint a Portfolió megállapítja, sokak által régóta várt ítéletről van szó. Véleményük szerint „józan döntés” született: azok, akik az árfolyamrést középárfolyammal „lecserélő” 2014-es elszámolási jogszabály(oka)t az EU-joggal ellentétesnek tartva, azt megtámadva próbálták érvényteleníteni devizahitel-szerződésüket, nem jártak sikerrel. Erre hivatkozva tehát nem várható a szerződések érvénytelenségének tömeges megállapítása, ami nagy csalódás lehet számos reménykedő adós számára.
Mint korábban megírtuk, a 2014-ben született törvények az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt bizonyos összeget visszajuttattak a devizahitelt felvevőknek, de egyúttal kizárták annak lehetőségét, hogy az adósok a forintgyengítés miatti árfolyamveszteség ügyében pert indítsanak a bankok ellen az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre hivatkozva, azaz a törvény az egyedi ügy vizsgálata nélkül automatikusan érvényben tartotta a szerződést.
Dobrev Klára csütörtöki, online sajtótájékoztatójának is devizahitelesek helyzete volt a fő témája. A Demokratikus Koalíció ellenzéki előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltje azt ígérte, amennyiben a 2022-es választás után ő alakíthat kormányt, akkor megalkotnak egy úgynevezett devizahiteles kárpótlási törvényt, és lényegében bevezetik az adósok „elsétálási jogát”. Ezt azt jelenti, hogy ha a bank a hitelfelvétel időpontjában elegendő fedezetként fogadott el például egy ingatlant, akkor annak elárverezése után a pénzintézet többet már nem követelhet az adósoktól – mondta Dobrev Klára.
Emellett megteremtik az összes devizahitel újraszámolásának törvényi kereteit, ez egyaránt vonatkozik a jelenleg is érvényben lévő és a már visszafizetett hitelekre – közölte az EP-képviselő, hozzátéve, ezért is hívják a tervezett jogszabályt kárpótlási törvénynek.
Amíg az első két pont nem valósul meg, addig felfüggesztik a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat – ígérte, hozzátéve, újjáélesztik az állami eszközkezelőt is.
