Az Európai Bíróság egy hónapja hozott ítéletében kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal. Konkrétan arról a részről van szó, amely az úgynevezett „biztonságos tranzitország” fogalmával manipulál. Ennek értelmében egy menedékkérelmet érdemi elbírálás nélkül el lehet utasítani, amennyiben egy ilyen országon áthaladva érkezik a kérelmező. Vagyis mindenki ebbe a kategóriába esik, aki Szerbia felől lép az országba, márpedig a kérelmezők szinte mindegyike ezen az útvonalon éri el az országhatárt, utána pedig a tranzitzónában várakozik.
A bíróság ítéletében kimondta: „az a körülmény, hogy a nemzetközi védelem kérelmezője áthaladt valamely harmadik ország területén, önmagában nem képezheti megalapozott indokát annak, hogy észszerűnek minősüljön e kérelmezőnek az említett országba való visszatérése”.
Egy másik ügyben a tranzitzóna jogszerű működése a kérdés. Négy iráni, illetve afganisztáni férfi ügyével összefüggésben – a szegedi bíróság kérésére – az Európai Bíróság mond majd ítéletet, most azonban a testület főtanácsnoka fejtette ki jogi álláspontját. A négy férfi 2018 végén, illetve 2019 elején adta be menedékkérelmét, amelyet elutasítottak érdemi elbírálás nélkül, majd visszaküldték őket Szerbiába. A szerbek azonban nem vették át őket, így kiutasították valamennyiüket Iránba, illetve Afganisztánba, ennek ellenére még mindig a tranzitzónában vannak.
Ezzel az üggyel kapcsolatban Priit Pikamäe főtanácsnok hivatkozott a bíróság „biztonságos tranzitországgal” kapcsolatos ítéletére, a tranzitzónákkal összefüggésben pedig azt állapította meg, hogy működtetésük ugyancsak sérti az uniós és már nemzetközi jogszabályokat. A tranzitzóna ugyanis olyan szigorú fogvatartási körülmények mellett működik, és az ott lévők mozgásszabadsága olyan mértékben korlátozott, hogy őrizetnek kell minősíteni, még ha nem is így hívják. Őrizetre azonban ilyen esetben legfeljebb 28 napig van lehetőség, vagyis az ezt meghaladó időszak már jogellenes fogvatartásnak minősül. Ezzel kapcsolatban nem elfogadható az a magyar érvelés, hogy a migránsok Szerbia felé bármikor távozhatnak, tekintettel arra, hogy a szerbek nem veszik át őket. Ezért a főtanácsnok felkéri a bíróságot, hogy az uniós jog alapján biztosítson az e tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet.
Az ügyben pár hét múlva hoznak ítéletet, s bár a főtanácsnoki indítvány nem köti az eljáró bíróságot, az esetek túlnyomó többségében azonos tartalmú döntés szokott születni.
