Eurostat: az unióban 16, Magyarországon több mint 20 százalékkal nőtt a halálozások száma

Eurostat: az unióban 16, Magyarországon több mint 20 százalékkal nőtt a halálozások száma

Ápolók a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A covid alatt minden országban többen haltak meg, mint az azt megelőző öt évben átlagosan. Az a kérdés, hogy mennyivel. A többlethalálozások száma objektív, független attól, hogy ki mit emel be a statisztikákba és mit nem. Ez az a módszertan, amelyet az Eurostat is használ – fejtette ki a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter konkrét adatokat nem közölt, de jelezte, nálunk azon haláleseteket tulajdonítják a koronavírusnak, amikor az elhalálozást megelőző megbetegedést covid okozta, vagy ha az elhunyt covid-pozitív volt.

Követve Gulyás Gergely javaslatát, megnéztük, hogy állunk európai összehasonlításban a többlethalálozások terén. Az Eurostat az uniós tagállamok (valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) halálozási adatait heti bontásban teszi közzé. Igaz, a jelenlegi helyzetről nem kapunk képet, hiszen a legfrissebb számok 2021. 39. hetiek, vagyis október elejiek. Az adatok ugyanakkor könnyen összehasonlíthatók a koronavírus-járvány előtti időszak halálozási mutatóival, mivel az unió statisztikai hivatala a 2016-2019 közötti átlag számokhoz viszonyított heti adatokat is közli. (A bázisidőszak adott hetét 100-nak véve százalékos eltérés jelenik meg a vonatkozó Excel-táblázat adott rubrikájában.)

Az Eurostat összesítése szerint az Európai Unió 27 tagországában 2020 45. hete (november eleje, a második hullám felfutása) és 2021 39. hete között 16 százalékkal többen haltak meg, mint az ezt az időszakot megelőző négy esztendő átlagában.

Közép-Európa – beleértve hazánkat is – ugyanakkor jóval tragikusabb képet fest: Magyarországon a halálozási ráta közel 21 százalékos romlást mutat, azaz ötödével többen haltak meg a tavaly november és idén október közötti 48 hónapban, mint a korábbi évek ugyanezen időszakában. És messze nem nálunk a legrosszabb a helyzet: Bulgáriában 37, Lengyelországban 31, Romániában 22, Csehország: 28,4, Szlovákiában pedig 30,5 százalékkal emelkedett a halandóság a járvány előtti időszakhoz képest. Szlovéniában 22, Horvátországban pedig 19 százalékkal többen haltak meg a második hullám kezdete és a negyedik hullám felívelése között. A közelünkben csak Ausztriában romlott mérsékeltebben a statisztika, de ott is 13,7 százalékos a többlethalálozás. Az európai átlagnál magasabb, 15-20 százalékos többlethalálozást mértek a Balti államokban is.

A Nyugat-Európai országokban jellemzően 5 és 10 százalék körüli az emelkedés, de ennél kisebb halálozás-szám növekedést mértek Svédországban (3,2 százalék), Dániában (4,5 százalék) és Finnországban (4,3 százalék). Érdekesség, hogy a nem uniós tagország Norvégiában ebben az időszakban még javult is a helyzet, itt bő egy százalékkal csökkent a halálozások száma.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”