Ingatlanban és számlapénzben közel 14 milliárd forint értékű közvagyont ad át a Fudan-alapítványnak a kormány, egyszersmind kormányváltás esetére bebetonozta a kuratórium tagjait is – derítette ki az Átlátszó.
Rekordsebességgel jegyezte be a bíróság a kínai Fudan Egyetemnek magyarországi fészket építő alapítványt. Miután pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményben adott hírt a kérelem benyújtásáról, hétfői végzésében a Fővárosi Törvényszék máris nyilvántartásba vette a magyar kormányzati alapítású, Fudan Hungary Egyetem Alapítvány névre hallgató, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősülő szervezetet.
Karácsony Gergely népszavazási kérdését hétfőn hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Érdekesség, hogy a testület fideszes delegáltja Sárhegyi Zoltán, akinek az ügyvédi irodája az alapítvány bejegyzésénél is eljárt. A kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”
Az Átlátszó szerint a nagy kérdés, hogy egy ilyen népszavazás esetleges sikerével vissza lehet-e majd szedni a hétfővel már jogerősen bejegyzettnek számító alapítványba pakolt állami vagyont. A bejegyzést megelőzően már 600 millió forint készpénzt ügyvédi letétbe helyezett a magyar állam.
Az ennél is értékesebb, a törvény alapján a Fudannak szánt állami telkek esetében már csak a kormányzati akaraton múlik, hogy azok mikor kerülnek az alapítvány tulajdonába. Közismert, hogy ezekre a telkekre – amelyeket a népszavazási kérdésben hatályon kívül helyezni tervezett törvénnyel már korábban a Fudannak ígért az Országgyűlés – eleinte a Diákváros nevű kollégium-komplexumot tervezték volna. A telkek összértékét az Átlátszó által megismert alapítványi iratok szerint összesen 13 milliárd 310 millió forintra taksálja a kormány – ezt a számot eddig nem lehetett tudni, a nyilvánosságra került iratokon is csak nagy, piros kérdőjelek szerepeltek az ingatlanok értéke helyén.
Az alapító okirat azt is kimondja: „az alapító (…) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza”.
Az Átlátszó által megismert alapító okiratból kitűnik, hogy kormány összesen eddig 13,9 milliárdnyi vagyon juttatására vállalt kötelezettséget, úgy, hogy még egy kapavágás sem történt a területen – ha a beruházás mindenestül végbemegy, az több százmilliárd forintba is kerülhet. Ha az érintett ingatlanok polgári jogilag is az alapítvány tulajdonába kerülnek, onnantól nagyon nehéz, jopi szempontból szinte a lehetetlenséggel hatásor lenne azokat állami tulajdonba visszavenni.
Az ITM korábbi közlése szerint az alapítvány kuratóriumát Palkovics miniszter vezeti, a további tagok Szilas Cecília, korábbi pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, jelenleg miniszterelnöki főtanácsadó, P. Szabó Sándor, a közszolgálati egyetem Kína-tanulmányok tanszékvezetője, Horváth Levente, a Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, valamint ifj. Kovácsics Iván, az ITM Kína-ügyi tanácsadója.
Az alapítvány felügyelőbizottságának tagjai:Kállay György Kristóf, az Államkincstár informatikai elnökhelyettese, Deli Petra Eszter, ügyvéd (ő abban az űrtávközlési CarpathiaSat Zrt.-ben is fb-tag, ahol a magyar állam üzlettársa az ügyvédsarj Sárhegyi István) és Wu Jiang, a CECZ-csoport vezére és a kínai-magyar kereskedelmi kamara alelnöke.
