Látható, hogy míg a hivatalban lévő miniszterelnököt a magyar és a nemzetközi sajtó is kérdezni szokta (…) magyarul és angolul is, addig a főpolgármester magyarul is csak a balliberális oldal újságíróinak kérdéseire szeret válaszolni. És ez nem magyarázható csupán a nyelvtudás hiányával, mert legalább az ellenzéki újságírók kérdéseire megkísérelhetné a válaszadást. Ez egyfajta viszony a sajtóhoz, ami szerintem helytelen és ami teljesen ellentétes azzal, amit a főpolgármester úr Gyurcsány Ferenc politikai közösségében általában a sajtószabadságról írni és mondani szokott – reagált Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormánypárti Magyar Nemzet című újság kérdésére a csütörtöki kormányinfón.
Hogy a kancelláriaminiszter valójában mennyire tekinti feladatának az általa oly sokat hangoztatott transzparenciáról való gondoskodást és azt, hogy a kormánnyal esetleg kritikus sajtóorgánumoknak is válaszoljon, jól példázza lapunk esete: a Magyar Hangot gyakorlatilag kicenzúrázzák a kormányinfókból, kérdéseink hónapok óta nem hangozhatnak el. Amióta a tájékoztatókat a járványhelyzetre való hivatkozással újságírók nélkül rendezik meg – rövid tavaly nyári megszakítással bő egy éve –, kérdéseink a legjobb (és legritkább) esetben is erős szelektálás után, önkényesen meghúzva kerülnek adásba, érdemi válasz pedig ezekre is csak a legritkább esetben érkezik. S bár e-mailben küldött megkereséseinkben rend szerint jelezzük, hogy a kormány tájékoztatását írásban is várjuk, egyetlen alkalommal sem érkezett válaszlevél.
Az nem világos, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Gulyás Gergely, vagy esetleg a Rogán Antal propagandaminiszter alá tartozó, a kormányinfókat szervező Kormányzati Tájékoztatási Központ, vagy bárki más milyen alapon, milyen felhatalmazással szelektál a kérdések között, ám lapunk kizárólag közügyekkel – közszolgáltatásokkal, egészségügyi és szociális közellátással, közoktatással, közvagyonnal, közpénzekkel, köztisztviselőkkel, nemzetközi, diplomáciai ügyekkel – kapcsolatos kérdéseket intéz hétről hétre a kormányhoz. A Magyar Hang egyébként nem az egyetlen, amelynek kérdései nem, vagy csak ritkán és szerkesztve hangozhatnak el Szentkirályi Alexandra tolmácsolásában. Hasonló bánásmódról számolt be korábban a Telex és a 444 is.
Mindenkit biztatunk arra, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire, a kormány is ezt teszi – ezt a múlt heti kormányinfó mondta Gulyás Gergely, Majd szokás szerint akkor sem olvasták fel lapunk kérdéseit és e-mailben sem válaszoltak rájuk.
A mai kormányinfó alkalmával a következő kérdéseink nem hangozhattak el:
1.
A múlt hét végén az Emmi levélben kérte az Egészségügyi Szakmai Kollégiumok tagozati elnökeit, hogy néhány napos határidővel jelezzék, szakterületükön országos szinten mennyi fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és földrajzi elhelyezkedéssel. Ezzel kapcsolatos kérdéseink:
Tervezi-e a kormány, hogy egészségügyi intézményeket zár be, von össze?
Ha igen, mely intézmények érintettek?
Bezárják-e a tapolcai kórházat?
Mennyivel csökkenhet a kórházi ágyak száma? Ebből hány aktív és hány krónikus ágy?
2.
Lapunknak több szakértő is arról nyilatkozott, hogy egy mostani kapacitáscsökkentés nem egy átfogó ágazati reform részeként valósulna meg – ilyen terv legalábbis nem ismert –, hanem kényszerből, mivel a koronavírus-járvány és az új jogállási törvény miatt mind az orvosok, mind pedig az ápolók száma csökkent. Meg tudja erősíteni ezt?
3.
Kaptak-e pénzt az oltásra buzdító társadalmi hirdetéseken, óriásplakátokon szereplő ismert emberek, amiért arcukat adták a kampányhoz? Ha igen, milyen javadalmazásban részesültek?
4.
Volt olyan kórház, ahol az intenzív osztályon lévők 80 százalékát elveszítették, máshol ez csak 50 százalék volt – ismerte el Kásler Miklós május elején a Spirit FM-nek adott interjújában. Mindez egyértelműen arra utal, hogy közel sem azonosak a túlélési/gyógyulási esélyek az ország különböző pontjain, különböző intézményeiben.
Kivizsgálják-e, minek következménye a Kásler miniszter úr által említett rendkívül nagy eltérés?
Mikor hozzák nyilvánosságra, hogy az egyes koronavírusos betegeket kezelő kórházi osztályokon és a covid-intenzíveken hogy alakult a mortalitási ráta?
Várható -e, hogy a kormány az átláthatóság érdekében – akár a járványtól függetlenül, más betegségek szerinti bontásban – statisztikákat közöl arról, mely magyarországi kórházakban milyenek a túlélési, gyógyulási esélyek?
5.
2019 júniusában a Kúria jogerős döntést hozott arról, hogy az Emmi-nek ki kell adnia a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria kimondta azt is, az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat.
Ennek az elvárásnak eleget tud-e/kíván-e tenni a kormány? Ha igen, mikor várható, hogy mindenki számára elérhető és közérthető módon közölje az egészségügyi szolgáltatás minőségével kapcsolatos, tehát értelemszerűen közérdekű adatokat?
6.
Csókay András idegsebész a Magyar Hangnak adott interjújában a tavalyi bergamóihoz hasonlította a covid-intenzíveken tapasztalható viszonyokat a harmadik hullám idején és ugyanilyen kijelentést tett Zacher Gábor is, megjegyezve: van Bergamo-dilemma, van, hogy dönteni kell arról, ki kapjon esélyt. Emellett felelőtlennek nevezte Orbán Viktort azon kijelentése miatt, miszerint „mindenkit meggyógyítanak”.
Miniszter úr, hogyan értékeli a fenti kijelentéseket? Álhírterjesztő-e Csókay András és Zacher Gábor?
7.
Az elmúlt években a kínai hatóságok több keresztény templomot romboltak le és több mint ötszáz keresztet távolítottak el meghagyott templomok tornyairól. Helyükre sok esetben vörös csillagot rakatott ki a Kínai Kommunista Párt. A kormány által is hivatkozott Open Doors nevű keresztény emberi jogi szervezet egyre nagyobb aggodalommal tekint Kínára, ahol becslések szerint a lakosság hét százaléka, körülbelül százmillió keresztény él. A Kínai Kommunista Párt tagjainak száma ennél magyarországnyival kevesebb, 90 millió.
Jelezte-e aggályait a magyar kormány a kínai kormány felé az országban tapasztalható keresztényüldözések miatt?
Ha igen, mikor és milyen formában? Milyen válasz érkezett?
Ha nem, miért nem?
