Pontosan mennyit költöttek eddig a magyar űrhajós misszióra? – erre volt kíváncsi Vadai Ágnes, a DK képviselője, aki Varga Mihály pénzügyminiszternek küldte el kérdését. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy a 2021-ben startoló, 99 millió dolláros büdzséjűre tervezett Hunorban a kormányzati tervek szerint jövőre indul az igazi költekezés. Ekkor közel 42 millió dollárt fordítanának a magyar ausztronauta Nemzetközi Űrállomásra küldésére, de még 2025-ben is több mint 13 millió megy majd az űrmisszió céljaira.
Varga helyett a Külügyminisztérium államtitkára, Magyar Levente válaszolt, tekintve, hogy a kiképzőprogramot a külügyre – a tárcán belül pedig Ferencz Orsolya űrkutatási biztosra – bízták. Rövid összegzésében Magyar arról számolt be, hogy a program indulása óta 44,2 millió dollárba került a projekt, és ennek a legnagyobb részét, 18,7 milliót idén hívták le.
A dollár és forint korábbi és aktuális árfolyamát nézve, tehát több mint 15,7 milliárd forintot költöttek a Hunorra – a kiadások nagyobb része azonban még hátra van, a forint gyengülése miatt a program költsége pedig túllépheti a tervezett 30 milliárd forintos keretet is.
240 pályázóból választják ki a legjobbat
A program célja, hogy 2024-ben vagy legkésőbb 2025 első felében magyar asztronautát, vele pedig magyar fejlesztésű műszereket juttassanak a Nemzetközi Űrállomásra: a bázison az űrhajós aztán egy hónapon keresztül végez különféle kutatásokat. Az űrhajós programra 240 jelentkező közül választották ki azt a nyolc, fizikai-mentális állapotuk és szaktudásuk alapján is alkalmasnak tűnő jelöltet, aki egyáltalán szóba jöhetett az űrmisszió kapcsán.
A jelöltek száma idővel négyre zsugorodott: jelenleg Cserényi Gyula villamosmérnök, Schlégl Ádám sebész, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök és a repülőipari tervezőmérnök Szakály András esélyes arra, hogy feljusson az űrállomásra, mindannyian 30 és 40 év közöttiek, és kemény kiképzést kaptak, a Magyar Honvédség szakértői tanították őket az extrém körülmények túlélésére. A négy versenyző közül végül csak egy vehet részt az űrmisszióban, azonban egy társa az utolsó pillanatig vele egyenértékű felkészítést kap, hogy ha szükséges, helyettesíteni tudja a „befutót”.
Arról, hogy a Hunor program mennyire indokolt, megoszlanak a vélemények. A kormány szerint a misszió alkalmából kifejlesztett űripari eszközök, szenzorok komoly referenciát jelentenek a világpiacon, a magyar kutató részvétele pedig felértékeli az ország űrversenyben betöltött szerepét. Profi magyar asztronautánk idáig csak egy volt, Farkas Bertalan, a magyar származású milliárdos, Charles Simonyi űrturistaként, saját költségen járt kétszer a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Emlékezetes azonban, hogy az űrprogram a tomboló covid-járvány idején startolt, amikor magyarok százezrei veszítették el munkahelyeiket és maradtak állami támogatás híján – és folytatódott 2022-ben is, amikor a magas energiaárak és elszabaduló élelmiszerinfláció nehezítették a lakoság helyzetét.
