A Szabolcs megyei Kispaládon 2013-ban még 605-en laktak, 2017-re azonban ez a szám több mint duplájára, 1347-re nőtt. Idén ismét csökkent a lélekszám, és váratlanul 303-mal lettek kevesebben a kispaládiak: 2019 elején már csak 1044 fős volt a kis határszéli falu lélekszáma – írta a Népszava.
A napilap helyieket is megkérdezett, szerintük nyilvánvaló a hullámzó lakosságszám oka: a választások előtt nagy létszámban települtek be a faluba magyar állampolgársághoz jutott ukránok, akiket elsősorban a magyar nyugdíj és az ingyenes egészségügyi ellátás vonzott. Nem mellékesen hálából részt vettek a parlamenti voksoláson, nem kérdés, zömmel melyik pártra szavazva.
Választási csalás miatt az ország legszegényebb régiója kimarad a falusi csokból | Magyar Hang
Magyarországon több száz olyan falu néptelenedik el, amelynek hatalmas történelmi múltja van. Több száz éves falusi közösségek szűnnek meg részben azért, mert kevés gyermek születik, részben, mert elmennek onnan az emberek – Orbán Viktor történetesen igaz gondolatai ezek, amit annak kapcsán fejtett ki szokásos pénteki rádióinterjúi egyikén a miniszterelnök, hogy hamarosan bevezetik az úgy nevezett falusi csokot a Magyar falvak program keretében.
Csakhogy Kispalád esetében akadt ház, amelyikbe 200-an is be voltak jelentve. Helmeczy László ügyvéd, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjelöltje elégelte meg az állampolgársági üzletet, tavaly Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, költségvetési csalás bűntettének, választás rendje elleni bűntettnek és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt.
Később mások is feljelentést tettek hasonló ügyekben. Helmeczy a lapnak azt mondta, nem tudja, mi lett a feljelentése eredménye, őt ugyanis nem tájékoztatták erről, de vélhetően a lefolytatott eljárás után megtörténtek a kényszerkijelentések. A rendőrség pedig a Népszavának nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal úgy reagált, hogy illetékességi területén nincs olyan ingatlan, amelyben a megjelölt mértékben – vagyis kétszázas nagyságrendben lennének polgárok bejelentve – kivéve, ahol az ingatlan rendeltetése indokolja a bejelentkezők magas számát.
A lap szerint elképzelhető, hogy háromszáz ember önszántából úgy gondolta, hirtelen továbbáll a faluból. Azonban az is megtörténhetett, hogy már okosabban és átgondoltabban, a környező falvakba szétszóródva jelentkeztek be lakosnak. Ezt nem egyszerű ellenőrizni. Sértő-Radics István a környékbeli Uszka független polgármestere elmondta: a tavaly életbe lépett új adatvédelmi törvény alapján ő maga bele sem nézhet a népesség-nyilvántartásba, a jegyző is csak indokolt esetben kérhet le ilyen adatokat. Így csak egy számadatot tud – ez a belügyi nyilvántartásból egyébként bárki számára elérhető – miszerint az átlagban 500-550 körüli lakosságszámuk nagyjából ötven olyan fővel gyarapodott, akiket amúgy nem nagyon ismernek.
Az akkor még Simicska Lajos
tulajdonban lévő Hír TV, később pedig az RTL Klub is beszámolt a tavalyi
választások előtt arról, hogy az egyik kispaládi házban a választási névjegyzék
szerint százhúszan laktak, állítólag 40–50 ezer forintot fizettek egy-egy
bejelentésért. A papíron magyar lakcímmel rendelkezők szavazhatnak az
országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon is: az
utóbbi kettő hamarosan esedékes lesz. Kispaládon 2014-ben feltehetően az ide
bejelentett kettős állampolgárok szavazatai is segítette a kormánypárti jelölt
győzelmét. Keresték Magyar Sándorné fideszes polgármestert, hogy megkérdezzék,
nem aggódik-e, amiért a népesség-nyilvántartó adatai szerint hirtelen
háromszázzal kevesebben lettek a kispaládiak, de nem reagált semmit.
A környékbeliek szerint elég csak
elmenni a kisvárdai kórházba, ahol a várakozó betegek között egyre több az
ukránul beszélő, emiatt a tb-jüket ténylegesen a magyar államkasszába befizető
betegek tovább kénytelenek várni a sorukra. Nyugdíjfizetéskor gyakran megesik,
hogy ukrán rendszámú autóból kiszáll valaki, odamegy az OTP-s automatához, tíz
bankkártyával, tíz különféle kódot beütve veszi fel a pénzt.
