Olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan – így összegezte a K-Monitor korrupciófigyelő blog az országgyűlési képviselők új vagyonnyilatkozati rendszerét. A politikusoknak most kellett új bevallást leadniuk, a dokumentumok azonban jóval kevesebb információt tartalmaznak a korábbiaknál.
Az Országgyűlés nemrég nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazította a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kellett az új dokumentumokat leadni, amelyben az eddigiekkel ellentétben már nem kell feltüntetni sem az ingatlanokat, sem a nagy értékű ingóságokat vagy a megtakarításokat. Ehelyett csak a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek. Így nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik, emellett az úgynevezett alkalmankénti tevékenységről, amennyiben azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell még a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről.
A megadni szükséges információk szűkítése mellett nagy változás, hogy a politikusoknak ezentúl nem kell minden évben újat leadni, hanem az adatokban történt változást kell csak harminc napon belül jelenteni. Ráadásul a jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Ez utóbbi egyébként eddig sem volt nyilvános, de létezett.
A K-Monitor szerint az új rendszer a hivatkozott Európai Parlamentben is problémás, itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá. Különösen pikánsnak tartják, hogy az új formátum csak a képviselőkre, kormánytagokra és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik, a polgármesterekre és képviselőkre nem. Így lehet, hogy innentől Balogunyom turisztikai bizottságának külsős tagja részletesebb vagyonnyilatkozatot tesz majd, mint az országos adókról, kamatról vagy támogatásokról döntő Orbán Viktor vagy Matolcsy György. – Ez a józan ész mellett a korrupcióellenesség kockázati elvének is ellentmond – közölték.
Az új nyilatkozatokban tehát nem is kell a különféle jövedelmek kapcsán pontos összeget írni, csak sávokat meghatározni, ezekből összesen öt van. A legkisebb azt jelenti, hogy havi bruttó 1 és 200 ezer forint között, a legmagasabb pedig havi bruttó 5 millió felett, ám ekkor „millióra kerekített összeget” is meg kell adni.
Orbán Viktorról az új vagyonnyilatkozatából így annyi derül ki, hogy miniszterelnökkét és országgyűlési képviselőként is, vagyis kétszer havi bruttó 1 és 4 millió forint között keres, míg a Fidesz pártelnökségéért nem részesül díjazásban. Ezen kívül semmi más.
Rogán Antalról is például annyit tudni ezek alapján, hogy ugyanezeket az összegeket keresi honatyaként és miniszterként, illetve további havi 22 milliót alkalmi tevékenységként. A K-Monitor szerint ez a 2015-ben bejegyzett elektronikus-aláírási technológiából folyik be. Lázár János a politikai tisztségei mellett kuratóriumi tagként és elnökként még havi kétszer bruttó 500 ezer és 1 millió közötti összeget vihet haza, valamint földbérleti díjból, földalapú támogatásból és bérbeadásból még havi bruttó 1 és 5 millió közötti jövedelme származik.
Az ellenzéki pártvezetők közül Gyurcsány Ferenc a képviselői fizetése mellett az Altusban vállalt tisztségei után kap pénzt, ez tavaly havi bruttó 500 ezer és 1 millió forint közé esett, a korábbi években ennél jóval több volt. A Jobbik vezetésétől megfosztott Jakab Péternek csak a képviselői javadalmazásából van bevétele, míg az LMP-s Ungár Péternek a honatyáknak járó díjazás mellett havi bruttó 11 millió folyik be egy bizalmi vagyonkezelőtől.
A képviselők vagyonnyilatkozatait ERRE A LINKRE KATTINTVA, ott az adott frakciót, majd az adott személyt kiválasztva lehet böngészni.
