A Mentőszolgálat hazugságot kiált, de a kritikák szerint még a lesújtó adatok is kozmetikázottak

A Mentőszolgálat hazugságot kiált, de a kritikák szerint még a lesújtó adatok is kozmetikázottak

Új mentőautók az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai központja előtt 2023. március 27-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

– A mai Népszavában hamis állításokat tartalmazó cikk jelent meg a mentőkről, amit több ellenzéki médium is átvett. A cikkek hangzatos címekkel (pl. sokkoló jelentés) azt a hamis látszatot keltik, hogy a mentők életveszély esetén csak az esetek egynegyedében érnek időben a helyszínre Magyarországon – kezdte lapunknak küldött válaszát az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).

Az OMSZ-t annak kapcsán kerestük, hogy a Népszava hétfő reggeli cikkében azt írta, a Gálvölgyi-ügy kapcsán Pintér Sándor belügyminiszter által elrendelt vizsgálat megállapította: május első másfél hetében közel 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak az 1-es prioritású, vagyis P1-es esetek közé, amelyekhez azonnal rohamkocsit kell indítani. Ezen esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek viszont már csak alig valamivel több mint a feléhez. A lap közölte: a P1-be és a P2-be sorolás is azonnal ellátandó feladatot jelöl: előbbihez orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz elég lehet a mentőgépkocsi is.

Mivel a Népszava cikkében nem utalt értesülései forrására vagy informátorára, ezért az OMSZ-től azt kérdeztük, a megjelent információk megfelelnek-e a valóságnak, illetve hogy a jelentés alapján terveznek-e hatékonyságnövelő lépéseket, s ha igen, mely területeken. Azt is kértük, hogy a jelentést küldjék meg lapunk részére.

A mentőszolgálat válaszában azt állította, a Népszava cikkével szemben a valóság az, hogy a P1 sürgősségi szintű esetekben – ez jelenti a közvetlen életveszélyt – a mentésirányító azonnal riasztja a legközelebbi – bármilyen szintű– mentőegységet és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Ilyen esetekre példaként említik a gyermekgázolást, karambolt, újraélesztést, szívinfarktust, légúti elzáródást, eszméletlen állapotot, erős vérzést, tűzesetet, robbanás sérültjeit, megindult szülést.

– A P1 esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre hazánkban. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül, vagy órák-napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén – közölte a mentőszolgálat, amely ugyancsak valótlan állításnak nevezte, hogy egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik és hogy ez azt eredményezi, hogy nem lehet a sürgős esetekhez elég rohamkocsit küldeni. – A valóság ezzel szemben az, hogy az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 százalékos. Az OMSZ arról nem tett említést, hogy tervez-e jogi lépéseket.

Magyarországon a kocsi indításától mérik az időt

Az ügyben megkerestük a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének(MOMSZ) alelnökét, Lengyel Tibort, aki – még a Népszava által közölt, az OMSZ-énél rosszabb számokra reagálva – kifejtette: a hivatalos statisztikákban foglaltakkal szembeni a valóságot ma már bárki megtapasztalhatja, ha arra kényszerül, hogy mentőt hívjon. A MOMSZ saját adatokkal nem rendelkezik, hiszen – mutatott rá a szervezet alelnöke – riasztás során egyik mentődolgozó sem az óráját nézi, összesített számokat pedig hiába kértek a munkáltatótól, sosem kaptak. E gyakorlatnak megfelelően előzetesen ők sem találkoztak a napilap által idézett, az OMSZ által azóta cáfolni igyekezett jelentéssel sem. Ám úgy gondolja, a most napvilágot látott igen lesújtó adatok is kozmetikázottak. – Míg az uniós ajánlás szerint az órát a vészhívás fogadásakor kellene indítani, a magyar gyakorlat ezen a téren is egyedülálló, hiszen a mentőszolgálat a kocsi indításától eltelt időt közli. Ez lehet egy perc, de akár negyven-ötven perc is – fogalmazott Lengyel Tibor, hozzátéve: a késedelmes kiérkezések egyértelműen rendszerszintű gondra utalnak, ám ennek ellenére még nem volt arra példa, hogy bármilyen problémáért vállalták volna a felelősséget az OMSZ vezetői. – Kevés a dolgozó, alacsony a bér, ezért nincs mentő. Amíg már diákmunkával is elérhető a nettó 4000 forintos órabér, addig az új ügyeleti rendszerben egy ápoló vagy gépkocsivezető óránként bruttó 2900 forintot kap – mondta a MOMSZ  alelnöke.

A DK kirúgatná az OMSZ főigazgatóját

Az OMSZ főigazgatójának, Csató Gábornak az azonnali menesztésére és a szervezet szakmai alapú átszervezésére szólított fel hétfői online sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője. Komáromi Zoltán háziorvos sajtótájékoztatóján szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a hívástól számítva érkeznek ki 10-15 percen belül a mentők, hanem csupán a riasztástól, azaz a mentőkocsi indulásától mérve, ezt Csató és Rétvári Bence belügyi államtitkár is beismerte. Komáromi szerint az OMSZ és a kormány trükkös statisztikával veri át a magyarokat.