Nincs egy csepp víz sem Budapest utolsó mocsarában, a Merzse-mocsárban, de még az odavezető csatornákban sem, adta hírül a Merzse-fan, a fővárosi védettségű vizes-mocsaras területtel foglalkozó tematikus Facebook-oldal. Egy kis területen zöldellő növényzet látszik a mocsár közepén – ezeknek a gyökerei még éreznek valami nedvességet a talajban. A képen felette látható, rozsdabarna színű növényzet korábban a víztükör szintje alatt élő vízi növények voltak, melyek teljesen kiszáradtak most, hogy a víz eltűnt a mocsárról. Pedig 2019 telének végén még a mocsarat körülvevő erdő széléig is kiöntött a víz.
Korábban közel 200 különböző madárfajt figyeltek és gyűrűztek meg természetvédők a mocsár területén, amelynek kiterjedési területe már csak töredéke a 40 évvel ezelőttinek, amelyik szintén csak töredéke az egykor, a XIX. század közepén még teljesen egybefüggő (a jelenlegi Kis-Merzsét, Gyolcsrétet és Nagy-Merzsét is magába foglaló) vízterületnek, amely legmélyebb részén 4,5 méteres is volt. A mocsár egy „természetes tölcsérben” alakult ki, ugyanis minden oldaláról dombos rész veszi körül, így idegyűlt korábban mind a csapadékvíz, mind a megemelkedett talajvíz, illetve több forrás is táplálta a mocsarat. Az Ecser irányából érkező forrásokat idővel betömegelték, sőt, a mocsár Ecser felőli részén a Lidl és a Jysk építettek az elmúlt években logisztikai központot, így elvágva a vadállomány vonulási útját az Alföld irányából. Rákoscsaba és Rákoskert irányából lakossági beépítés, míg déli irányból a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér határolja a természetvédelmi területet.
Merzse-mocsár (Forrás: Wikimedia Commons / Globetrotter19)
Korábban még úszólápok is kialakultak a páratlan gazdagságú vizes területen. Megfigyeltek itt, illetve a környező véderdőben és az amögötti mezőgazdasági területeken gémeket, nyári ludat, darvat, bíbicet, rigóféléket, bölömbikát, zöldikét, cinegéket, küllőket, vízityúkot, récéket, fakopáncsot, hollókat, sármányokat, fürjet, fogolyt, fácánt, illetve vadászó madarakat is, kék vércsét, vörös vércsét, ölyveket, barna rétihéját is, galambász héját, karvalyokat, solymokat, sőt, még réti sast is, ahogy hüllőket (mocsári teknőst, vízisiklót), kétéltűeket: békákat (mely a mocsár jelképe is lett, van egy különleges Merzse-tanösvény is, melynek természetjáró jele lett a béka), gőtéket, számos kisemlőst, így mezei és üregi nyulat, ürgét, mezei pockot, mezei egeret, mogyorós pelét, a rájuk vadászó vörös rókát, menyétet, borzot, felsorolhatatlan számú rovart és ritka, védett és fokozottan védett növényfajtákat is, és a folyamatos ívóvízvételezési lehetőség miatt nagyvadakat is, sőt, még a rájuk vadászó aranysakált, azaz nádi farkast is. A mocsár kiszáradásával az élővilág nagy része is eltűnt, a madarak továbbálltak.
