A koncerttermek újranyitásával, az alapítvánnyá szerveződő egyetemekkel, a fővárosi kerületekben induló projektekkel és a nyugati orientáció fontosságával foglalkoztak a napirend előtt elsőként felszólaló képviselők kedden reggel az Országgyűlés plenáris ülésén, írja az MTI.
Burány Sándor (Párbeszéd) azt vetette fel napirend előtti felszólalásában, hogy a mozik, színházak mellett miért nem nyithatnak ki a koncerttermek is. A helyzet fonákságának példájaként említette, hogy a Bánk bán színielőadásként megtekinthető, zeneműként viszont egyelőre nem. A focisták, ha nem veszélyesek a közönségre, akkor miért veszélyes rájuk a Budapesti Fesztiválzenekar vagy a MÁV Szimfonikusok? – kérdezte.
Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kiemelte: a koronavírus elleni küzdelemben a célegyenesben vagyunk, 3,6 millió embert már beoltottak, 1,6 milliónál többen pedig már mindkét dózist megkapták. Hangsúlyozta: oltásban az élen állunk, míg az Európai Unióban a lakosság 21, addig Magyarországon az emberek 37 százaléka kapta már meg a vakcinát. Orbán Balázs kiemelte: az ország újraindítása nem mechanikus lépések sora, hanem komplex program, amelyben a járványügyi szakembereknek és az operatív törzsnek, nem pedig a politikának van döntő szava.
Azt kérte: az ellenzéki pártok fejezzék be az oltásellenes kampányt és akkor megfelelő ütemben haladhat az ország újraindítása.
Állami vagyonmentés
Demeter Márta (LMP) azt vetette fel: járványkezelés helyett a kormány azzal foglalkozik, hogy – mivel fél a hatalom elvesztésétől – az állami vagyont fideszes alapítványokba szervezze ki. Semmi másról nem szól az egész, mint hatalom- és vagyonátmentésről – fogalmazott, utalva arra, hogy a nap folyamán számos egyetem alapítványba szervezéséről dönt a parlament, valamint arról, hogy ezeknek 1750 vagyontárgyat adnak át ingyen a közvagyonból.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában arról beszélt, az ellenzék elszámoltatást emleget, márpedig „amikor a baloldal fenyegetőzik, annak bizony szemkilövetés a vége”. Hozzátette: olyan erők oktatnák ki a kormányt válságkezelésből, amelyek korábban krízishelyzetben adókat emeltek, hiteleket vettek fel, újabb és újabb terheket tettek a vállalkozások és a családok nyakába.
Az államtitkár hangsúlyozta: az egyetemeket működtető alapítványok vagyonának felhasználása célhoz kötött lesz, azt szolgálja, hogy jobb, színvonalasabb legyen a hazai felsőoktatás. Csak akkor lehetünk sikeres ország, ha az egyetemeink is sikeresek és a fiatalok is sikeresek – jelentette ki.
A kormányzat és az érintett kerületek egyeztetését hiányolta Oláh Lajos (DK), felvetve, Erzsébetváros és Terézváros lakóinak megkérdezése nélkül indulnak ezekben a városrészekben nagy projektek. A Nyugati pályaudvar mellé tervezett cirkuszközpontot és a Városliget beépítését hozta fel példaként, azt kérve, ne tekintsenek ellenségként az ellenzéki vezetésű önkormányzatokra. Az önkormányzatoktól elvont források visszaadását is kérte a DK-s politikus, aki – a szerinte a helyben lakók életét keserítő – ingyenes parkolás megszüntetését sürgette.
Válaszában Orbán Balázs kiemelte: a mai ellenzék kormányon nem úgy bánt az önkormányzatokkal, mint amit most elvárna, hiszen úgy adott át feladatokat a településeknek, hogy közben elvette azok ellátásának fedezetét. Hangsúlyozta: 2010 után kellett a kormánynak visszaállítania az önkormányzatok cselekvőképességét, például az adósságkonszolidációval, a feladatok újraelosztásával és egy olyan gazdaságpolitikával, amelynek révén adóemelés nélkül is megduplázódtak a helyhatóságok ezen bevételei.
Kínai és orosz orientáció
Magyarország transzatlanti és európai uniós elkötelezettségének, integrációjának fontosságát hangsúlyozta Szakács László (MSZP). Kiemelte, Matolcsy György jegybankelnök keletre veti tekintetét, hogy az ott szerzett tapasztalattal előzzük meg a Nyugatot. Szerinte három „példás demokráciát”, Szingapúrt, az Egyesült Arab Emirátusokat és Kínát állítanák követendő példaként elénk, miközben Magyarország kínai és orosz finanszírozói olyan politikai kultúrát hoznak ide, amiből nem lehet „kikecmeregni”.
Schanda Tamás minderre úgy reagált: nem szokatlan a baloldaltól, hogy „a magyar fiatalok ellen beszél”. Az alapítványi formába átalakuló egyetemeket ért bírálatra válaszul azt mondta, ezek az új struktúrában valós társadalmi feladatokat fognak megoldani, ezért tőkésítik fel őket, erősítik meg pozíciójukat, hogy legyen elegendő, az oktatást, a kutatást és utóbbiak gazdaságba átültetését segítő forrás.
Ha Magyarországot a jövő nyertesévé szeretnénk tenni, akkor jó felsőoktatásra van szükségünk, jó intézményekre van szükségünk – jelentette ki az államtitkár, a célok között említve, hogy a legjobb egyetemek indíthassanak képzést Magyarországon. Szerinte az ellenzék nem ebben érdekelt, hanem abban, hogy megfeleljen Soros Györgynek.
Nem segít a kormány a Dunai Vasműnek
Kálló Gergely (Jobbik) a dunaújvárosi vasmű ügyében kérte számon a kormányon, hogy mit tett az ott dolgozókért. Felidézte: a vasmű túlélte a rendszerváltozást, majd 2001-ben, az akkori Orbán-kormány készítette elő a privatizációját, és végül 2004-ben a baloldali vezetésű kormány adta el. Kiemelte: tavaly jelentkeztek komolyabb problémák a cégnél, amikor felmondták a kollektív szerződést. Szerinte a kormány viszont nem tett semmit a „melósokért”. Kitért arra is: a napokban egy 500 fős, biztonsági őrökből verbuvált csapat jelent meg a cégnél, azonban továbbra sem lehet tudni, milyen szándék húzódott meg az akció mögött.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a kormány minden módon arra törekszik, hogy segítse a munkavállalókat. Hogy ki, mit tett a melósokért azt jól érzékelteti, hogy 12 százalékról 4 százalék alá csökkent munkanélküliség a jelenlegi kormány időszaka alatt – jegyezte meg. Szerinte a vasmű 2004-es privatizálása volt az „ősbűn”, amelyet baloldali vezetők követtek el, és ennek következménye, hogy most több ezer munkavállaló sorsa külföldi tulajdonosok belharcaitól függ.
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánypártok nem támogatták a privatizációt, ezért arra szólította fel a képviselőt, hogy ne a Fidesz és a KDNP-t akarja „belerángatni” ebbe az ügybe, hanem „kopogtasson új főnökénél”, Gyurcsány Ferencnél.
