Az Európai Unió Bíróságán november 19-én tárgyalják a magyar „gyermekvédelmi” vagy homofób törvénnyel szemben benyújtott európai bizottsági keresetet. A Népszava úgy tudja, hogy a bírói testület teljes ülésben jár el, azaz valamennyi tagja jelenlétében tart meghallgatást, ami csak különleges jelentőségű ügyeknél fordul elő. A novemberi tárgyaláson a felperes Európai Bizottság (EB) oldalán 16 tagállam és az Európai Parlament fog felsorakozni, hogy jogi képviselőjén keresztül kifejtse a brüsszeli testületet támogató álláspontját. Az ítélet várhatóan jövőre fog megszületni.
Emlékeztetőül: az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló jogszabálycsomagot, amely július 8-án lépett hatályba. A pedofíliát a homoszexualitással összemosó jogszabályokkal az iskolákból kiszorították a szexuális felvilágosítást, a könyvesboltok polcain megjelentek a befóliázott könyvek, a nem engedelmeskedő kereskedőket pénzbírsággal sújtották.
Az uniós állam- és kormányfők 2021. június végén tartott brüsszeli találkozójukon össztűz alá vették Orbán Viktor miniszterelnököt a szexuális alapon diszkrimináló törvény miatt, amelyet többen közülük szégyenletesnek neveztek. Az Európai Bizottság nem sokkal ezután kötelezettségszegési eljárást indított, mivel megítélése szerint a jogszabályi előírások sértik az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. Az uniós testület 2022. decemberében az EU Bírósága elé utalta az ügyet. Ezt követően 16 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, majd utólag Észtország –, valamint az Európai Parlament jelentette be, hogy csatlakozik a perhez az EB oldalán.
A fideszes körökben gyermekvédelminek nevezett törvény miatt Brüsszel valamivel több mint 600 millió eurót tart vissza a Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban megítélt fejlesztési forrásokból. Az intézkedés alapja az, hogy a jogszabály több, az EU Alapjogi Kartájában rögzített jogot sért, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségét, a véleménynyilvánítás és az információszabadság jogát, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a megkülönböztetés-mentességhez való jogot.
