Mivel oltanak? Mikortól él a védettség?

Mivel oltanak? Mikortól él a védettség?

Az oltócsoport tagja Csomor Józsefné lakót oltja be a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagjával a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Vízpart körúti idõsotthonában 2021. január 31-én (Fotó: MTI/Mészáros János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltásáról szóló tudnivalókat szedte össze az operatív törzs a kormány járványügyi oldalán. Február első hetén elkezdődött és a vakcinaszállítmányok ütemében folytatódik a regisztrált legidősebbek oltása is. Emellett február második hetében megkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása is.

Az „oltási kisokos” azt követően bukkant fel a kormányzati honlapon, hogy a Magyar Nemzet néven megjelenő napilap ma azt írta, hogy soron kívül vehetik fel a Covid–19 elleni vakcinát a piacvezető kiszolgáló áruházlánc élelmiszer-raktárainak alkalmazottai. Erre a hírre egyébként később az MTI-n keresztül reagált a Koronavírus sajtóközpont. Azt írták ugyanis, hogy félreérthető hírek jelentek meg a sajtóban, nem oltják soron kívül semelyik élelmiszer-áruház raktárosait, az oltás az oltási terv szerint történik.


Kiket oltanak most?
– A háziorvosok a védőoltásra regisztráltakat tartalmazó, folyamatosan frissülő lista alapján oltanak. Ez egyben prioritási rend is: a praxishoz tartozó legidősebbtől halad sorban életkor szerint, és figyelembe veszi az oltandó idős ember krónikus betegségeit is. Tehát az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek vannak a lista elején, a háziorvosok velük kezdik az oltást.
– Február második hetében, az AstraZeneca vakcinával megkezdődött a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása is. A háziorvosok ehhez is listát kapnak. Őket is a háziorvosuk értesíti.

Javasolt az idős embereknek a védőoltás?
– Igen, az idős kor az egyik legnagyobb kockázat a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyására.


Krónikus beteg kaphat védőoltást?
– Igen. Sőt, nekik kifejezetten javasolt az oltás, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegségek növelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát.


Az oltás okozhat koronavírus-fertőzést?
– Nem.


Ki értesíti az oltandókat?
– A háziorvos.

Hány ember és hol kapja meg most az oltást?
– Az aktuálisan rendelkezésre álló vakcina mennyisége határozza meg.


Milyen vakcinával zajlik most az oltás? Melyik vakcinával kit oltanak? Melyikből mikor kell megkapni a második oltást?
– Csak a hatóságok által engedélyezett biztonságos és hatásos oltóanyagokat alkalmazzák. Jelenleg e gyártók vakcinái állnak rendelkezésre:
– Pfizer-vakcina: az első oltást követő 21. napon kell beadni a második oltást. (18 év felett alkalmazzák.)
– Moderna-vakcina: az első oltást követő a 28. napon kell beadni a második oltást. (18 év felett alkalmazzák.)
– Szputnyik-vakcina: az első oltást követő a 21. napon kell beadni a második oltást. A regisztrált idősebb, krónikus betegséggel nem rendelkezőket kezdik el vele oltani.
– AstraZeneca-vakcina: az első oltást követő 4. héten kell beadni a második oltást. (A 60 év alatti krónikus betegek oltását kezdik.)
Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni. .

Teendők a védőoltás előtt:
– Az ügyintézés gyorsítása érdekében kinyomtatva, ha teheti kitöltve hozza magával ezt a beleegyezőnyilatkozatot.
– Gondolja végig, hogy: van-e krónikus betegsége, a közelmúltban volt-e súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban), volt-e az elmúlt 2 hétben akut megbetegedése? Érdemes összeírni, hogy milyen gyógyszereket szed. Ha a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült, jelezze az oltóorvosnak. A kórházi oltópontra, orvosi rendelőbe vigye magával a személyazonosító iratait és a TAJ-kártyáját!
– A védőoltás előtt igyon és egyen! Ha vérvételkor, védőoltáskor vagy injekció beadása kapcsán előfordult már ájulás, akkor az oltásra vigyen magával egy palack vizet és szőlőcukrot. Ezt mindenképp jelezze az oltás előtt az oltóorvosnak.

Hogyan zajlik az oltás?
– Az orvos az oltást megelőzően kikérdezi és megvizsgálja. Néhány dokumentumot ki kell tölteni, például a hozzájárulási nyilatkozatot. Az oltást a felkarba adják. Az oltást követően legalább 15-30 percig a védőoltásban részesülteket meg kell figyelni, hogy esetleg fellép-e oltási reakció.

Mikor alakul ki a védettség a koronavírus ellen?
– A védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan egy-két héten belül.
– Mint minden védőoltásnál, a COVID-19 fertőzés elleni védőoltás esetében is előfordulhat, hogy az nem véd meg minden beoltott személyt, így kevesen, de lehetnek olyanok, akik mégis megfertőződhetnek, de az oltással nagymértékben csökkenthető a súlyos megbetegedés kockázata.


Vissza lehet utasítani az oltást, a vakcinát?
– Az oltás önkéntes, senki sem kötelezett a védőoltásra.


Ki nem kaphat oltást?
– Ellenjavallatok idősek esetén: Akut lázas betegség.
– A beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció.
– Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (például penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció. Egyéb ellenjavallatokat az egyes vakcinák alkalmazási előírása tartalmazhat, amelyet az oltóorvosok ismernek és aszerint döntenek az olthatóságról.
– A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.


Milyen oltási reakciók léphetnek fel?
– Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Magyarországon az eddig beoltottaknál – beleértve az időseket is – csak néhány esetben tapasztaltak enyhe oltási reakciót. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos fogja felhívni a figyelmet. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek. A leggyakoribbak: fájdalom a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz, injekció beadási helyén jelentkező duzzanat. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak.
– A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. Paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható.

Regisztráltam a védőoltásra, de még nem hívott a háziorvos. Mikor kerülök sorra?
– Mindenki sorra fog kerülni, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét leginkább a rendelkezésre álló vakcinák határozzák meg.

Még nem regisztráltam, megtehetem még?
– Igen.
– A regisztráció folyamatos a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon, vagy az a 60 év feletti, aki még nem tette, akkor postán is visszaküldheti a Magyar Államkincstárhoz a jelentkezését. A regisztráltak névsorát heti rendszerességgel frissítjük és továbbítjuk a háziorvosokhoz. Amennyiben valakinek nincsen internetes elérhetősége, az interneten történő regisztrációban rokona, ismerőse is nyújthat segítséget részére, így tudnak a leggyorsabban regisztrálni.
– A 60 év felettiek postai regisztrációja
– Ha a postai küldemény esetlegesen nem érkezett meg a 60 év feletti személyhez, lehetőség van a levél újraküldésének kérésére. Ehhez a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát szükséges felkeresni az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Telefonszám:06-80-204-884, e-mail: nyufig [at] allamkincstar [dot] gov [dot] hu Ügyfélfogadási idő: H, K, Cs: 7:30-15:45, Sze: 7:30-18:00, P: 7:30-13:00. A beazonosításhoz szükséges adatok: ellátás folyósítási törzsszáma, név, lakcím, anyja neve, születési idő, TAJ szám.