Az előző heti járványügyi rendelkezéseknél erősebbek és kézzelfoghatóbbak a ma éjféltől érvényben lévő jogszabályok. Ugyanakkor jól érzékelhető a különbség a koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején érvényben volt rendelkezésekhez képest is. A különbség Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint többek között az, hogy a mostani szabályokat másként fogta meg a jogalkotó, mint a tavaszi kijárási korlátozások idején.
Akkor egész nap érvényben voltak a korlátozások, de hosszú lista szólt arról, milyen indokkal – vásárlás, fodrászat, stb. – lehet mégis kimenni az utcára, ezekkel nagyban felpuhítva a korlátozást. Ezzel lényegében sugalmazták, hogy akinek nem muszáj, ne menjen az utcára. Mostani szabályok viszont mások, nagyon kevés a kivétel. Sőt, maga a kormányrendelet is kijárási tilalmat ír elő este az 8 óra és reggel 5 óra közötti időszakra, vagyis mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni – magyarázta lapunk érdeklődésére. A kevés kivétel egyike a munkavégzés, de azt is igazolni szükséges.
Ugyanakkor a jogalkotó egyes fogalmakat nem tisztázott. Asbóth Márton szerint az ilyen fogalmak esetében a szavak és kifejezések szokásos értelméből kell kiindulni. A csoportosulás esetét leginkább példák világítják meg. Olyan esetekre kell gondolni, amelyekkel a hétköznapokban találkozhat az ember: ha például kutyasétáltatók gyűlnek össze a téren, vagy gyerekek bandáznak a játszótéren, esetleg az aluljáróban aláírásokat gyűjtők körül tartózkodnak többen. Ezek létrejöttét szeretné elkerülni a kihirdetett jogszabály. A cél az, hogy az emberek ne álljanak egymáshoz közel – húzta alá Asbóth Márton.
A járvány terjedésének fékezése érdekében hozott rendelkezések célja elsődlegesen nem az, hogy megbírságolja az embereket – mondta. Ugyan a kedd esti miniszterelnöki interjú azt erősítette, hogy szankció nélkül a szabály nem szabály, de ha két vagy három ember találkozik az utcán, és beszélgetnek, akkor a jogállami megoldás az, ha felszólítják arra őket, hogy ezt ne csinálják. Hiszen nem az a célja az éppen utcán összefutóknak, hogy szándékosan megsértsék a jogszabályt. Ám ha például 50 ember összeverődve ölelkezik az utcán, az már más elbírálás alá esik – érzékeltette a különbséget a jogász.
Az üzletek működéséről is külön szól a kihirdetett kormányrendelet. Ezek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Itt a bevásárlóközpontbokban lévő boltokra vagy azokra az üzletekre érdemes gondolni, amelyekre üzletként gondolunk – hívta fel a figyelmet. Ugyanez vonatkozik a lottózókra és a dohányboltokra, amelyeknek ennek értelében este 7-kor be kell zárniuk. Nem úgy a gyógyszertáraknak és a benzinkutaknak, amelyek az éjjeli órákban is nyitva lehetnek. A rendelet ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a külön nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A kocsmák viszont már vendéglátóhelynek minősülnek, azaz ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint az éttermekre. Vagyis ott a december 11-ig érvényben lévő szabályok szerint vendégek nem tartózkodhatnak (éttermeknél az étel átvételének idejére lehetséges). A munkahelyi, középiskolai és egészségügyi intézmény éttermére ezek a rendelkezések nem vonatkoznak.
A jogász említett ugyanakkor néhány olyan pontot a jogszabályok közül, amelyek a nem egyértelműek. Például hogy lehetséges-e este 8 óra és reggel 5 óra között a munkahelyen tartózkodni – amit vélhetően lehetővé akartak tenni –, ezt Asbóth Márton véleménye szerint nem teszi egyértelművé a kormányrendelet. A rendelkezések ugyanígy nem térnek ki arra az esetre sem – amivel egyébként a TASZ-hoz konkrét kérdés is érkezett –, hogy lehetséges-e autóval elmenni valakinek a házastársáért este 8 óra és reggel 5 óra között, ha egyébként rendszeresen hazaviszi – például mert nincs esti járat.
