Ahogy arra a járvány eddigi, igen gazdag tapasztalatai alapján számítani lehetett, az érdemi óvintézkedések – általános maszkhasználat minden zárt közösségi térben, védettségi igazolvány alkalmazásának kiterjesztése – halogatásával Magyarországnak hatvan százalék körüli átoltottság mellett is sikerül megismételnie a korábbi hullámokban látott tragédiáját. A járványügyi adatok szerint napról napra súlyosabb a helyzet, a lapzártánk napján (szerdán) közölt számok szerint az egy nap alatt igazolt új fertőzések száma bőven nyolcezer fölé emelkedett, a napi halálozásszám pedig száz körül alakul. A koronavírus eddigi áldozatainak száma pedig már a 32 ezret közelíti. A kórházban kezeltek száma ötezer körül van, míg körülbelül félezer ember szorul gépi lélegeztetésre.
A jelek alapján a vírus a következő hetekben is terjedni, az egészségügyi ellátórendszer terheltsége és a halottak száma pedig növekedni fog. És arra is számítani lehet, hogy a beoltottak száma november 22-ig, a kormány oltási akcióhetének kezdetéig ugyanúgy csak napi néhány ezerrel fog emelkedni, mint az elmúlt közel fél évben.
Az előttünk álló időszakra való felkészüléshez érdemes felidézni Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának járványgörbével kapcsolatos előrejelzését is. Ha másért nem, azért, mert minden cinizmus nélkül kijelenthető: az ellenkezője történik annak, mint amit Orbán Viktor járványügyi főtanácsadója a nyilvánosság előtt jósol. (Emlékezetes, a rektor júniusban, amikor már lényegében mindent tudtunk a delta variánsról, még úgy gondolta, ott, ahol olyan magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám. Kifejtette továbbá, hogy Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük azt.)
Merkely legutóbb bő egy hónapja (október 7-én) az Inforádiónak prognosztizált. Mint kifejtette, nem egy második-harmadik hullám típusú görbét fogunk látni, hanem egy elnyújtott, laposan emelkedő görbét. Hozzátette azt is, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma itthon minden bizonnyal kevésbé terheli majd meg az egészségügyi ellátórendszert, mint az előző kettő.
Ám a hivatalos napi jelentések alapján is egyértelműen látszik, hogy viszonylag lapos emelkedésről csak a nyár vége és október közepe között lehetett beszélni, novemberre azonban rohamosan és kontroll nélkül terjedő járvány bontakozott ki, annak minden következményével együtt.
Az adatok szerint a kórházban ápoltak száma körülbelül tíz naponként duplázódik (november 10.: 4830 fő, október 29.: 2130 fő, október 19.: 999 fő) épp úgy, mint az előző hullámok felívelése idején. Nagyságrendileg ugyanannyi beteg szorul kórházi ellátásra és intenzív terápiás kezelésre – gépi lélegeztetésre –, mint egy évvel ezelőtt, a második hullám során. Azzal a különbséggel, hogy most nincs leállás, teljes gőzzel folyik a békeidőben megszokott orvosi ellátás is, magyarán a rendszer terheltsége drasztikusan növekszik.
A fertőzésszám szintén ahhoz hasonló ütemben emelkedik és hasonló szinten van, mint a második és harmadik hullám felívelésének idején. Az oxfordi egyetem által működtetett Our World in Data (OWID) által mutatott heti csúszóátlag szerint november 9-én egymillió főre napi 564 új igazolt fertőzött jutott, október 29-én még „csak” 290.
A halálozások számát illetően is a korábbi trendek ismétlődnek: az OWID heti csúszóátlaga alapján míg november 9-én egymillió főre közel 9 haláleset jutott, november 2-án 4,6, október 25-én pedig 2,45. Azaz nagyjából hetente megduplázódik a napi halálesetek száma, épp úgy, mint a korábbi hullámok idején.
Ráadásul kontroll nélküli terjedésről beszélni sem túlzás: a november 10-én közölt, a járvány kitörése óta eltelt időszak egyik legmagasabb, 8434 új fertőzöttet mindössze alig harmincezer teszttel szűrték ki, vagyis a pozitív tesztek aránya kiugróan magas, 28,42 százalékos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO ajánlása szerint a járványhelyzet akkor tekinthető kontrolláltnak, ha ez az arány öt százalék alatt van. Igaz, ennek már a második hullám idején sem tulajdonított érdemi jelentőséget a kormány, minden esetre említésre méltó, hogy Magyarországon utoljára október első hetében, azaz közel másfél hónapja volt legutóbb öt százalék alatt ez az érték.
Nincs arra utaló jel, hogy a járvány belátható időn belül enyhülne: a már idézett OWID adatai szerint a vírus terjedését mutató reprodukciós rátára Magyarországon 1,68-on állt november 7-én. (Ha az érték 1-nél több, a járvány terjedőben van, ha alacsonyabb, akkor visszaszorulóban.) Ezzel a szinttel Magyarország az uniós mezőny harmadik helyén áll, ami sajnos nem átmeneti eredmény, már hosszú ideje, október eleje óta az élbolyban vagyunk. A helyzet további romlása – de legalábbis nem javulása – várható a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján is. A szervezet közlése szerint a 44. héten tovább nőtt a SARS-CoV-2 örökítőanyag átlagkoncentrációja a szennyvízben, a tendencia pedig várhatóan tovább folytatódik. Romlik a helyzet a Budapest környéki agglomerációban, valamint Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán és Veszprémben.
Ez a cikk a Magyar Hang 2021/46. számában jelent meg november 12-én.
