Hiába igyekezett megtudni Bencsik János ellenzéki képviselő, hogy a kormány befogadná-e a fehérorosz Aljakszandr Lukasenkát, választ nem kapott.
– Tekintve, hogy a bukás küszöbén álló belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka mellett a V4 országok közül egyedül Magyarország kormánya állt ki, joggal vetődik fel a kérdés, hogy számára is biztosítanak-e politikai menedékjogot – ezzel vezette fel Szijjártó Péter külügyminiszternek címzett kérdését az ellenzéki Bencsik János. Majd egészen konkrétan rákérdezett: „Ki tudja-e jelenteni, hogy Magyarország semmilyen körülmények között nem fog politikai menedékjogot biztosítani Lukasenkának?”
A független parlamenti képviselő egyúttal felidézte, hogy „2018 végén a magyar kormány segítségével szöktették meg hazájából a korrupcióért két év börtönre ítélt Nikola Gruevszki bukott macedón miniszterelnököt, akit a magyar hatóságok befogadtak és a nemzetközi elfogatóparancs ellenére mindmáig nem hajlandóak kiadni”.
Bencsik János arra is kíváncsi volt, nem gondolja-e a külügy vezetője, hogy „a magyar kormány kiállása a belarusz diktátor mellett szégyent hoz 1956 és 2006 áldozataira, rontja hazánk nemzetközi megítélését, továbbá aláássa a két ország jövőbeni jó kapcsolatainak alapját?”.
Választ ugyanakkor az érdemi részre, vagyis Lukasenkával kapcsolatban nem kapott. A Szijjártó Péter nevében válaszoló Magyar Levente államtitkár csak annyit közölt, hogy a magyar kormány a lengyel álláspontot támogatja, így beleegyezését adta a Belarusszal szembeni szankciókról szóló döntéshez. Ami 1956 és 2006 áldozatait illeti, azt javasolta a politikusnak, hogy „forduljon egykori pártja, a Jobbik vezetőihez, akik éppen Gyurcsány Ferenccel fogtak össze”.
Rendkívüli EU-csúcs Belaruszról: szankciók egyelőre nincsenek, de lesznek
„Hamarosan” elkészül azoknak a névsora, akikre beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás várhat
Az ellenzék Fehéroroszországban az augusztus 9-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta lényegében folyamatosan tüntet. A voksoláson az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékát kapta, ám ezt a helyi ellenzék és az Európai Unió sem ismeri el.
