A kormány nemzeti konzultációs kérdőíve 2024 novemberében (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László)
A magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát – a többi között ezt írta a Népszava megkeresésére az Európai Bizottság, amelyet azért kerestek meg, mivel több kérdés is „Brüsszel” állítólagos terveiről szól.
Az Európai Bizottság szerint egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat. Bár a konzultáció „Brüsszel követelését” említi, a tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatban csak a magyar kormány dönthet. Valójában az idei Pension Adequacy Report, azaz a nyugdíjak megfelelőségére vonatkozó jelentés – amit a Bizottság a tagállamokkal közösen készített –, a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésnek ítélte – írták. A Bizottság emlékeztetett, hogy a helyreállítási terv keretében a magyar kormány többek közt megígérte a nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságának javítását. Így a munkával töltött idő meghosszabbítását és az alacsonyabb nyugdíjak emelését vállalta.A nyugdíjak hosszútávú fenntarthatósága azonban – hangsúlyozta a Bizottság –, semmilyen formában nem jelenti, hogy el kell törölni a tizenharmadik havi nyugdíjat „Brüsszel” miatt.
A nemzeti konzultáció állítása szerint Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. A Bizottság cáfolata szerint az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereteit veszi figyelembe, és csak akkor tesz lépéseket, amikor a másik fél nem tartja be a szabályokat. Ilyenkor a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben – például versenyt torzító állami támogatások esetén –, a Bizottság az EU iparát védi. – Kínával a kölcsönösségen és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmet szeretnének folytatni, és senki nem akar kereskedelmi háborút. Az Oroszország ellen hozott tizennégy szankciós csomag mindegyikét megszavazta a magyar kormány a Tanácsban – emlékeztetett a Bizottság. Ezek közvetlen válaszok Oroszország Ukrajna elleni háborújára, céljuk pedig a Kreml bevételeinek csökkentése és az orosz háborús gépezet gyengítése – tették hozzá.
A Bizottság arra is reagált, hogy a nemzeti konzultáció szerint Magyarországnak azért kell pénzbírságot fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A testület szerint a kérdés felvetése hamis: a tagállamoknak közösen kell cselekedniük, egységes fellépés nélkül a probléma csak az egyik tagállamból a másikba kerülne. Ezért született meg idén májusban a migrációs paktum, amely megteremti a szolidaritás és a felelősség egyensúlyát. A tagállamok által elfogadott csomag alapján a tagállamok választhatnak, hogyan vesznek részt a közös probléma megoldásában, például pénzügyi és egyéb támogatással, azaz nem kötelező a menekültek befogadása. Az elfogadott törvények azonban minden tagállamra kötelezőek.
Amit a nemzeti konzultáció napi egymillió eurós büntetésnek nevez, egy EU-s bírósági ítéletre utal. A Bíróság 200 millió eurós büntetést szabott ki, ami a végrehajtásig naponta egy millió euróval növekszik. Az idén kiszabott pénzbüntetésre azért volt szükség, mert Magyarország nem hajtott végre egy 2020-as bírósági ítéletet. Ez a Magyarországra érkező menedékkérők tisztességes eljáráshoz és fellebbezéshez való jogáról szólt, nem pedig a betelepítésről – magyarázta a Bizottság.
