Legkorábban májusban indulhat Paks II. építése – derül ki a Népszava cikkéből. Süli János a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter tavaly év végén még arról beszélt a parlamentben, hogy az év elején elkezdődhet az építkezés, de a mostani kormányzati kommunikáció szerint erre legkorábban májusban kerülhet sor. Sőt, a terveket is csak márciusban adják majd be.
Mindezekre az Orbán Viktor moszkvai útját magyarázó kommunikációból derült fény, a magyar miniszterelnök ugyanis a Vlagyimir Putyinnal folytatandó tárgyalások legfontosabb témájaként a Paks II. beruházást nevezte meg.
Süli János tavaly év végén a parlamentben még az idén év elejére tette a még szükséges engedélyek beérkeztét, illetve akkorra ígérte a földmunkák elkezdését is. A miniszter akkori szavai szerint még kilenc engedélyre, plusz a létesítési engedélyre van még szükség az építkezés elkezdéséhez. Ehhez képest a dolgok mostani állása szerint még a kérelmek beadását is csak március végéig tervezik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hasonlóképpen nyilatkozott múlt kedden, miután Alekszej Lihacsovval, a kivitelezést vállaló, orosz állami Roszatom vezérigazgatójával telefonon megállapodott a következő hónapok „menetrendjéről”.
Az egész beruházás egyébként is nagyon nehezen indul, hiszen már „gödör engedély” esetében is csak a talajvíz ötméteres szintjéig adta meg a gödör felső rétegének kiásását. További gond, hogy a legfontosabb engedély, a létesítési engedély beadása már hosszú ideje késik. Az irat beadása hosszú éveken át, 2020 júniusáig húzódott, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elbírálásra rendelkezésre álló legvégső, egy és negyed éves határideje utolsó napja, tavaly szeptember 30-a estéjén, nem pontosított okokból és ideig mégis meghosszabbította az eljárást. December közepén aztán a márciusban lejáró úgynevezett telephelyengedély meghosszabbítását is kérték. Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmet: mivel a létesítési engedély épp utóbbi kiváltására hivatott, a hosszabbítási kérelem annak bizonyítéka, hogy a magyar fél, legalábbis márciusig, hangzatos közleményei ellenére nem számít a folyatáshoz szükséges legfontosabb hozzájárulás beérkeztére.
Perger Andrásnak, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a lapnak nyilatkozva elmondta,: a finn hatóság egy sok szempontból hasonló Roszatom-blokképítés létesítési engedélykérelmét már hosszú évek óta vizsgálja. Mindemellett a magyarnál jóval átláthatóbb finn eljárásban a hatósági kifogások is ismertek. Ráadásul a finn beruházási terv az oroszoknak fontosabb lehet, mert ott Pakssal ellentétben tulajdonrészt is kaptak. Mivel ugyanakkor a finn eljárás – a magyarhoz hasonlóan – az uniós szabványok szerint zajlik, legalábbis furán hatna, ha az OAH a finnekénél később indult eljárásban előbb adná ki az engedélyt – véli Perger András.
A kormány részéről semmivel nem magyarázzák a jelentős csúszást. A témában jártas szakértők szerint akár lényeges döntés is születhet az immár hatéves csúszásban lévő beruházásról a Putyin–Orbán-találkozón, azt azonban nem tudni, vajon az orosz vagy a magyar fél, esetleg mindkettő hibáztatható az ügyben.
A Népszava megkereste az ügyben a külgazdasági és külügyminisztériumot, illetve a tárca nélküli minisztert, de nem kaptak választ.
